A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), illetve elődje, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) magatartásával károkat okozott a London Bróker befektetőinek és hitelezőinek - állítja Szendi István, a Szendi és Társai Kft. műszaki vezetője, a brókercég két fiókjának volt üzemeltetője. A vállalkozó szerint a felügyelet jelentős felesleges kiadásokat okozott azzal, hogy ilyen sokáig elhúzódhattak a cég megmentésére irányuló kísérletek, és hogy közben a cég 10 fiókból és budapesti központból álló hálózatát nem zárták be. Az irodáknál ugyanis egy-két kimutatás elkészítésén kívül hat hónapig nem folyt érdemi munka. Az egyes fiókok fenntartása (például az alkalmazottak bére, a közüzemi díjak) havonta mintegy 1,5 millió forintba, a központé pedig valószínűleg még ennél is többe került, így a havi összes költség 15-20 millió forint közé tehető. A hálózat fenntartásával okozott kár így százmillió forintos nagyságrendű lehet. Az alkalmazottak a kilátásba helyezett tőkeemelésre vártak. A tavaly augusztus végén felfüggesztett brókercég - a felügyeleti biztosok intézkedésével - a fenntartási költségek egy részét a számlákon levő maradékösszegekből fedezte, más részükkel viszont adós maradt például a kft.-nek. A vállalkozó emiatt kártérítési per indítását tervezi. A London egyes fiókjai februárban zártak be, de információink szerint Nagykanizsán még ma is létezik egy iroda. Szendi szerint az ÁPTF már tavaly szeptember elején rendelkezett azokkal az adatokkal, amelyek kimutatták, hogy Reichardt Ignác, a London Bróker később meggyilkolt fő tulajdonosa, Kerezsi Tibor vezérigazgató, valamint hozzájuk közel álló cégek és személyek 1999. január és augusztus között összesen 1,5 milliárd forint körüli összeget vittek el a brókercégtől pénzben és értékpapírokban. (A brókercég számítógépes adatait ugyanis a felügyelet lemásolta.) Ennek ellenére az ÁPTF csak később - egyes információk szerint novemberben - tett feljelentést, ismeretlen tettes ellen, és egy másik ügyből kifolyólag. A London Brókerhez közel álló személyek úgy vélik, hogy hathatósabb intézkedések esetén még a tulajdonos életében vissza lehetett volna valamennyit szerezni az eltűnt befektetői vagyonokból. A Befektetővédelmi Alap (Beva) becslései szerint csak a kártalanítási kötelezettség alá eső, 1 millió forint alatti hiányzó ügyfélvagyonok összértéke megközelíti a 2,4 milliárdot. A PSZÁF sajtószóvivője, Gulácsy Ferenc kérdésünkre válaszolva elmondta, a felügyelet nem kíván hozzászólni a kérdéshez, mivel Szendit - akivel vitában áll - elfogultnak tartja. EIDENPENZ JÓZSEF