Az Egyesült Államokban a Nagy Recesszió óta eltelt időszakban tapasztalt lassú gazdasági növekedés nem egy gyorsan múló jelenség, az ugyanis komoly demográfiai problémák eredménye. Ezek hosszú évekre visszafoghatják a világ legnagyobb gazdaságának növekedését - írja a Fed három közgazdásza nemrég megjelent tanulmányában. Bár ez kutatási anyagnak tekinthető, mégiscsak ez az első eset, hogy az amerikai jegybank erről az oldalról közelít a problémához - vélik az ügyben megkérdezett szakértők.

A Fed három kutató közgazdásza, Etienne Gagnon, Benjamin Johannsen és David Lopez-Salido vizsgálatának eredményei szerint tévúton járnak azok, akik szerint a folyamatos bizonytalanság és a korlátozott befektetési lehetőségek a felelősek azért, hogy a pénzügyi válságot követő recesszió óta folyamatosan alacsony szinten ragadt Amerikában a beruházások szintje. Az ő modelljük szerint ezért sokkal inkább okolhatóak az amerikai demográfiai folyamatok. Ezek alapján azt feltételezik, hogy az amerikai reál GDP növekedés és a kamatok egyaránt alacsony szinten maradhatnak a következő évtizedekben, azaz beköszöntött a tartós stagnálás korszaka az Egyesült Államok gazdasága számára.

A Fed szerzői ezzel egy évek óta húzódó, az amerikai gazdaság lassú növekedéséről és az alacsony kamatszintekről szóló vitában foglaltak állást. Ebben a vitában az egyik oldalon azok állnak, akik szerint a szokatlanul lanyha amerikai növekedés elsősorban a legutóbbi recesszió után megmaradt problémákra, az ingatlanárak gyenge teljesítményére és a legyengült banki szektorra vezethetők vissza. A másik oldal szerint komolyabb fundamentális okok, a demográfiai folyamatok és a technikai fejlődés okoznak olyan változásokat, amelyek miatt hosszabb távon törvényszerű a lassulás, s ettől a válság előtti hitel- és ingatlanlufi csak átmenetileg tudta eltéríteni a folyamatokat.

Hatástalan kamatcsökkentések

A fenti vita nem csak elméleti szempontból lehet fontos, de azért is, mert hosszabb távú következményei lehetnek a monetáris politikára nézve. Ha ugyanis demográfiai trendek miatt csökkent le az egyensúlyi kamatszint, akkor mostani, Fed által meghatározott, ultra alacsonynak titulált kamatok nem annyira alacsonyak.

A szerzők az egyensúlyi kamatszintet olyan tényezők alapján határozták meg, mint az élve születések és halálozások aránya és a foglalkoztatási szint. Ez alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az egyensúlyi kamatszint 1960-as évek óta tapasztalt változása megindokolható az azóta bekövetkezett demográfiai változásokkal. Úgy vélik például, hogy a 80-as évektől napjainkig a születések és halálozások aránya, valamint a hosszabb távú munkaerő piaci folyamatok (az aktív népesség arányának változása) önmagukban is fél-fél százalékkal csökkentették az egyensúlyi kamatszintet, a várható élettartam növekedése további negyed százalékot vett le belőle.

Túl sok a nyugdíjas, kevesebben dolgoznak

A tanulmány leegyszerűsítve azt állítja, hogy az elmúlt évtizedekben az amerikaiak egy korábban aktív csoportjának a nagy része (a baby boom generáció) vonult nyugdíjba, s ezzel lecsökkent az aktív népesség aránya. Így az a helyzet alakult ki, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások növekedése miatt felborult a korábbi tőke/aktív munkaerő arány. Azaz nagyobb mennyiségű, jó befektetési lehetőséget kereső tőke áll a partvonalon kisebb arányú aktív népesség mellett, azaz azok aránya, akik ezt a tőkét fel szeretnék használni, lecsökkent. A kereslet és kínálati viszonyok megváltozása törvényszerűen eredményezi a tőke költségének, az egyensúlyi kamatszintnek a csökkenését.

Persze a munkaerő kínálat szűkülése nem csak a kamatszint csökkenését, de az alacsonyabb GDP növekedést is magával hozza - írják a tanulmány szerzői. Ez persze nem túl nagy meglepetés, hiszen a munkaerő az egyik legfontosabb eleme a GDP növekedésnek.

A rossz hír az, hogy a helyzet nem fog javulni rövid időn belül. Modellünk azt jelzi, hogy a tőke/munkaerő aránya magas szinten marad, mivel a munkaerő kínálat növekedési üteme alacsony. Ez azt eredményezi, hogy a reálkamatok szintje és a GDP növekedési üteme is hosszabb távon alacsony marad - tették hozzá. A hosszabb távon alacsony egyensúlyi kamatszint azt is jelenti, hogy visszaesések idején a Fed által alkalmazott kamatcsökkentések hatásossága is korlátozottabb. Ez indokoltabbá teheti a nem konvencionális eszközök használatát is, például a negatív kamatlábakét.

A részvények profitálhatnak

Bár a tanulmány nem tekinthető a Fed hivatalos álláspontjának, piaci szereplők jelzésértékűnek tekintik azt. A CNBC-nek nyilatkozó Torsten Slock, a a Deutsche Bank vezető nemzetközi közgazdásza szerint ez az első alkalom, hogy a Fed végre felismeri, miről beszélnek már régóta a pénzügyi piacokon. Arról, hogy az alacsony növekedéssel jellemzett gazdasági környezet hosszabb távon velünk maradhat.

A tanulmány megállapításainak vegyes következményei lehetnek, ha a befektetési lehetőségeket nézzük - véli Slock. Az alacsony gazdasági növekedés ugyan alacsonyabb profitnövekedést jelent a vállalatoknál, azonban az érem másik oldala, hogy az alacsony kamatok magasabb árazásokat generálnak a részvénypiacon. Slock optimista, szerinte ebből a kötélhúzásból végül a részvények profitálnak. Ebben a környezetben hiába tűnnek drágának a részvények, még mindig jobban fognak teljesíteni, mint az ultra alacsony hozamú kötvények - vonta le a következtetést.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!