A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) júniusában 20,1 százalékos inflációt mért, ami azt is jelenti, hogy tavaly szeptember óta, azaz tíz hónapja folyamatosan húsz százalék felett van az áremelkedés üteme. Az infláció pedig a befektetésekre is jelentős hatást gyakorol, hiszen ha valaki nem fekteti be a megtakarítását jó helyen, akkor a pénze könnyen veszíthet az értékéből.

Kevesebb mint 300 ezer háztartásra koncentrálódik Magyarországon a 3-5 millió forintnál nagyobb megtakarítással rendelkezők száma – derül ki a Blochamps Capital Prémium és Affluens Ügyfélszegmens Kutatásából. Ebbe a csoportba ráadásul egyre nehezebb bekerülni.

Több százezer háztartásnak kell azzal szembesülnie, hogy képtelen megtakarításra elkülöníteni a jövedelméből, ez pedig megakadályozza azt is, hogy áttörjék a vagyoni felső-középosztály üvegplafonját. A felső 10 százalék a vagyon mértékében is növekedést tudott mutatni, ők stabil megtakarításokkal és fix befektetési lehetőségekkel rendelkeznek. Az alacsonyabb jövedelmi helyzetű háztartások sokkal nehezebb helyzetben vannak, hiszen egyszerűen nem képesek félretenni a jövedelmükből.

A tavalyi évhez képest is romlott a megtakarítási képesség

Csak az emberek csekély rétege tud félretenni idén,

  • a 18-64 év közötti korosztálynak mindössze 3 százaléka rendelkezik 5 milliónál nagyobb megtakarítással,
  • a falusi háztartások több mint fele teljesen feléli a jövedelmét, ráadásul akinek mégis sikerül valamennyit megspórolni, azoknak a 45 százaléka készpénzben tartja ezt az összeget,
  • a budapestiek 44 százaléka nem tud félretenni a havi fizetésből, ráadásul a megtakarítóknak a 26 százaléka itt is a párnacihában őrzi megtakarítását.

2010 óta a privátbankárok által kezelt vagyon itthon 2 349 milliárdról több mint háromszorosára, 7 400 milliárd forint fölé nőtt 2023-ra, a befektetési eszközök egymáshoz viszonyított aránya lényegében nem változott.

Ez azért óriási probléma, mert valójában a pénzügyi szolgáltatók számára is kulcsfontosságú lenne a tudatosság növelése, és az, hogy megalapozott szakmai információkon alapuló döntések szülessenek az ügyfélkörben. Ma már nem csak a privátbanki szegmensben fektetnek energiát a pénzügyi tervezésbe, hanem a 10-30-50 milliós megtakarítási sávban is érthető és kellően vonzó értékajánlatokat tesznek a bankok.

– hívta fel a figyelmet a kutatás.

A Blochamps Capital kutatásából kiderül, hogy a pénzügyi tudatosság nagyon lassan növekszik Magyarországon, még a jelentős vagyonnal rendelkező csoportokban is. Ez megfigyelhető a Blochamps és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból is, amelyekből kiderül, hogy annak ellenére, hogy az infláció megtakarítók százezreit sarkallta tettekre, még mindig óriási a folyószámlapénz és a készpénz aránya az összes pénzeszköz között.

Pedig a bankok számára is létfontosságú lenne a magyarok pénzügyi tudatosságának növelése, hiszen a készpénzállományból ők sem tudnak profitálni. Ha csökkennek a megtakarítások, a banki szolgáltatók által nyújtott prémium szolgáltatásokra is csökkenhet az igény a feltörekvő társadalmi rétegeknél. A pénzintézeteknek így két lehetőségük van, vagy a bekerülési kritériumaikat módosítják vagy egy fókuszáltabb rétegszolgáltatást nyújtanak.

A Z-generáció máshogy kezeli a pénzét

Az unalmas, sablonos ügyfélcsalogató megoldások ideje is lejárt. Ezért nem is véletlen, hogy a bankok az elmúlt időszakban olyan akciókhoz folyamodtak, mint a számlanyitás mellé adott elektromos roller, öko-bankkártya vagy faültetés az ügyfél nevében.

„Aki sikeres akar lenni ebben a térben, annak alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez. Ez folyamatos és mélyreható ügyfélköri analízis nélkül nem fog menni” – mondta Karagich István, a Blochamps Capital Kft. ügyvezető igazgatója és szakmai vezetője.

A Blochamps kutatása szerint a Z-generáció 76 százaléka hajlandó lenne hűnek maradni akár egy szolgáltatóhoz is, ha ott minden alapigényét kielégítik, amire vágyik – kiszolgálásban, személyes és online kommunikációban, értékalapú befektetésekben, pénzügyi megoldásokban.

Átkozott szocho: nagyot bukhatnak a befektetők a következő időszakban

Júliustól a kamatadó mellé szocho fizetési kötelezettség is társul a befektetések hozama után. A magyarok ezért a múlt hónapban inkább a banki, pénzpiaci és tőzsdei befektetéseket választották. Kiszámoltuk, milyen kamatveszteséggel jár a szocho kötelezettség a lekötött betéteknél. → Nem kis pénzről van szó.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!