Idén összesen 3 jövőre
pedig 4 kamatvágás várható az európai központi banktól a Bloomberg közgazdászok
megkérdezésével készített felmérése alapján. A megkérdezettek csaknem
kétharmada úgy véli, hogy az infláció megfékezése érdekében életbe léptetett
kamatemelések után a túlságosan elhamarkodottan megindított kamatcsökkentési
ciklus nagyobb veszélyeket rejt magában, mint a túl hosszú várakozás. Ez
egyébként összecseng az EKB Kormányzótanácsa több tagjának véleményével.
Az elemzők 56 százaléka
továbbra is úgy látja, hogy a központi bank kézben tartja a dolgokat és a
kamatvágás kezdetének legvalószínűbb időpontja június. Miközben az infláció láthatóan
csökkent, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban szintén a
monetáris politika enyhítésére készülnek, a válaszadók összesen 3, egyenként 25
bázispontos kamatcsökkentést prognosztizáltak az EKB részéről az idén. Januárban
még négyet vártak, Viszont közben az EKB döntéshozói láthatóan elkezdtek azon
aggódni, hogy a gyors béremelkedés veszélyeztetheti az infláció letörését a 2
százalékos cél felé.
Az EKB jelenleg 4
százalékos betéti kamatát tehát nem tervezik megváltoztatni a jövő héten,
amikor a Kormányzótanács legközelebb összeül.
Christine Lagarde elnök
hétfőn azt mondta, hogy a jelenlegi dezinflációs folyamat várhatóan folytatódik
- ennek adataiból is ki kellene derülnie. Az Eurostat mai közlése szerint az
előzetes adatok szerint februárban 2,6 százalékra esett az infláció az
eurózónában a januári 2,8 százalékról. Ez az érték valamivel magasabb az
elemzők által várt 2,5 százaléknál.
Isabel Schnabel, az
Igazgatóság tagja és Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke más héjákkal együtt (a
szigorúbb monetáris kondíciók mellett kardoskodott szokás héjának hívni) a túl
korai csökkentéstől óvott, szerintük még mindig nagy kockázatot hordoz a
szolgáltatási szektorban tapasztalható ragadós infláció, a rugalmas
munkaerőpiac és a vörös-tengeri feszültségek. A galambok (a lazább monetáris
kondíciók mellett érvelők) azonban inkább a gazdaság miatt aggódnak, amely 2023
második felében épphogy elkerülte a recessziót.
A megkérdezett szakértők
szerint az euró betéti kamat 2025 végén még mindig 2,25 százalékos lesz.
Az EKB kamatdöntése után
csütörtökön adja ki új negyedéves előrejelzését. A megkérdezettek szerint
valószínűleg a 2024-es és 2025-ös növekedési és inflációs várakozások lefelé
történő felülvizsgálata lesz napirenden. A többség 2025-re és 2026-ra
változatlanul 2,1 százalékos és 1,9 százalékos inflációt vár.
A kockázatok közül a legfontosabbnak:
- az
amerikai elnökválasztások kimenetelét - az infláció vártnál magasabban tartását,
illetve visszatérését és - a geopolitikai helyzet romlását tartják.
Attól
tartanak ugyanis, hogy egy esetleges Trump győzelem esetén jelentősen romolhatnak
az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatok. A
geopolitikai helyzet romlása pedig tovább rontaná a globális ellátási láncok
helyzetét. Itt elsősorban a Vörös-Tengeren történt fegyveres támadásokra gondolnak a huszi lázadók részéről. Emiatt ugyanis sok vállalat dönt út, hogy árui szállítására annál egy jóval hosszabb és emiatt lassabb útvonalat részesít előnyben. Érdekes, hogy az Ukrajna ellen indított orosz támadást, az orosz-ukrán háborút a válaszadók hátrébb sorolták a kockázati tényezők sorában.
