Idén összesen 3 jövőre pedig 4 kamatvágás várható az európai központi banktól a Bloomberg közgazdászok megkérdezésével készített felmérése alapján. A megkérdezettek csaknem kétharmada úgy véli, hogy az infláció megfékezése érdekében életbe léptetett kamatemelések után a túlságosan elhamarkodottan megindított kamatcsökkentési ciklus nagyobb veszélyeket rejt magában, mint a túl hosszú várakozás. Ez egyébként összecseng az EKB Kormányzótanácsa több tagjának véleményével.

Az elemzők 56 százaléka továbbra is úgy látja, hogy a központi bank kézben tartja a dolgokat és a kamatvágás kezdetének legvalószínűbb időpontja június. Miközben az infláció láthatóan csökkent, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban szintén a monetáris politika enyhítésére készülnek, a válaszadók összesen 3, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentést prognosztizáltak az EKB részéről az idén. Januárban még négyet vártak, Viszont közben az EKB döntéshozói láthatóan elkezdtek azon aggódni, hogy a gyors béremelkedés veszélyeztetheti az infláció letörését a 2 százalékos cél felé.


 

Az EKB jelenleg 4 százalékos betéti kamatát tehát nem tervezik megváltoztatni a jövő héten, amikor a Kormányzótanács legközelebb összeül.

Christine Lagarde elnök hétfőn azt mondta, hogy a jelenlegi dezinflációs folyamat várhatóan folytatódik - ennek adataiból is ki kellene derülnie. Az Eurostat mai közlése szerint az előzetes adatok szerint februárban 2,6 százalékra esett az infláció az eurózónában a januári 2,8 százalékról. Ez az érték valamivel magasabb az elemzők által várt 2,5 százaléknál.

Isabel Schnabel, az Igazgatóság tagja és Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke más héjákkal együtt (a szigorúbb monetáris kondíciók mellett kardoskodott szokás héjának hívni) a túl korai csökkentéstől óvott, szerintük még mindig nagy kockázatot hordoz a szolgáltatási szektorban tapasztalható ragadós infláció, a rugalmas munkaerőpiac és a vörös-tengeri feszültségek. A galambok (a lazább monetáris kondíciók mellett érvelők) azonban inkább a gazdaság miatt aggódnak, amely 2023 második felében épphogy elkerülte a recessziót.

A megkérdezett szakértők szerint az euró betéti kamat 2025 végén még mindig 2,25 százalékos lesz.

Az EKB kamatdöntése után csütörtökön adja ki új negyedéves előrejelzését. A megkérdezettek szerint valószínűleg a 2024-es és 2025-ös növekedési és inflációs várakozások lefelé történő felülvizsgálata lesz napirenden. A többség 2025-re és 2026-ra változatlanul 2,1 százalékos és 1,9 százalékos inflációt vár.

A kockázatok közül a legfontosabbnak:

  • az amerikai elnökválasztások kimenetelét
  • az infláció vártnál magasabban tartását, illetve visszatérését és
  • a geopolitikai helyzet romlását tartják.

Attól tartanak ugyanis, hogy egy esetleges Trump győzelem esetén jelentősen romolhatnak az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatok. A geopolitikai helyzet romlása pedig tovább rontaná a globális ellátási láncok helyzetét. Itt elsősorban a Vörös-Tengeren történt fegyveres támadásokra gondolnak a huszi lázadók részéről. Emiatt ugyanis sok vállalat dönt út, hogy árui szállítására annál egy jóval hosszabb és emiatt lassabb útvonalat részesít előnyben. Érdekes, hogy az Ukrajna ellen indított orosz támadást, az orosz-ukrán háborút a válaszadók hátrébb sorolták a kockázati tényezők sorában.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!