Eurónként 30 forintot lehetett kaszálni

Az idei év elején egy kockázatkerülő magatartásra váltottak a befektetők, észrevették ugyanis, hogy a feltörekvő piaci országokban közel sem olyan stabil a pénzügyi helyzet, mint amit az adott árfolyam indokolna. Február utolsó napjaiban a brazil reál, az izlandi korona megroggyant később pedig a török líra kért helyet a lejtőn. Ennek eredményeként eladási hullám alakul ki, felborítva ezzel a feltörekvő piaci nyugalmat. Emellett a Moody's is közrejátszott a forintgyengülésben: a harmadik nagy hitelminősítő a többieket követve stabilról negatívra rontotta Magyarország A1-es besorolásának kilátását. Ezen a napon - február 22-én - az euró 251,70/90 forintos szintről 253,90 forint közelébe erősödött a bankközi piacon. (Az év elején még 248 forint körül ingadozott a közös deviza árfolyama.)

Előtérben a fundamentumok

Ezt követően a feltörekvő piacoktól való befektetői elfordulás mellett forintspecifikus hírek, a fundamentumok, ezen belül is elsősorban az költségvetés rossz helyzete játszott szerepet a magyar fizetőeszköz fokozatos gyengülésében. Erre egyébként a jegybank és az elemzők is felhívták a figyelmet tavasszal, mint mondták, a magyar gazdaság már akkor is nagy hiányokat produkált, labilis volt, amikor világszerte a mélyponton voltak a kamatok, miközben az említett tavaszi időszakban már globálisan erősödtek a kamatemelési várakozások. A romló külső környezet nyomán egyre inkább „felértékelődött” az államháztartás helyzete, s egyre inkább előtérbe kerültek a magyar fundamentumok törékenységéről alkotott aggodalmak - mondta a forint év elején látott mozgását érétkelve Misik Sándor, a Hamilton Tőzsdeügynökség szakértője.

Kétéves mélypont

Április 6-án zilált napja volt a forintnak, az euró jegyzése áttörte a 268 forintos technikai határt és nekiállt tesztelgetni a 270-et is. Ezt ugyan nem lépte át, de így is több mint kétéves mélypontra süllyedt. Mindkét irányban nagyon ideges volt a piac, vagyis bármerre könnyedén elindult az árfolyam. A forint gyengülésére többféle magyarázatot is szolgáltattak a szakértők: egyrészt régiós tényezőkről, másrészt a rossz fundamentumok hatásainak fokozódásáról beszéltek a kereskedők és az elemzők, de szó volt az Európai Központi Bank (ECB) tartás utáni kemény kommentjéről és egy nagy bankház euróvételeiről is.

Bizonytalanság az új kormány várható lépései miatt

Az országgyűlési választások közvetlenül nem befolyásolták a forintot, inkább az volt a kérdés, hogy az új kormány mit lép a költségvetés ügyében. A legfőbb kockázati tényezők a forint és a jegybanki kamatok szempontjából a fejlett világ kamatainak további emelkedése, az esetleges újabb tőkekivonás a régió, illetve más emelkedő piacok devizáiból, valamint az új kormány költségvetési politikája volt, ha az nem hoz szigorítást. Ezen tényezők önmagukban is újabb forintzuhanást és kamatemelést eredményezhetnek – mondta akkor Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Sávközép-átlépés nyáron

Júniusi 260-270 forint között ingadozott az euró árfolyama, majd jött a hidegzuhany - fogalmazott Misik Sándor. A forint június 29-én, az intervenciós sáv fennállása óta először lépte át a 282,3 forint körüli sávközepet, és lendült át a gyenge oldalra. Ezen a napon 284,90 forinton is járt az eurókurzus, ami egyben az éves negatív csúcsot jelentette. Szakértők szerint a zuhanásban közrejátszottak a szlovák kormánykoalíció megalakulásáról szóló híradások, az amerikai jegybank szerepét betöltő, Federal Reserve (Fed) kamatpolitikájával kapcsolatos bizonytalanságok is. Aznap a forinttal napközben együtt gyengült a szlovák, a cseh és a lengyel deviza, ám kora délután utóbbi trió már felfelé korrigált, azaz a hazai fizetőeszköz elszakadt régiós társaitól, ami Magyarország-specifikus okokra utalt.

Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője a globális kockázatviselési hajlandóság csökkenését emelte ki kiváltó tényezőként, erre utalt például az is, hogy azon a napon nemcsak a kelet-közép-európai devizák kerültek lejtőre, hanem a dél-afrikai rand is. A török líra ugyanakkor viszonylag stabil maradt, ami vélhetően a szerdán végrehajtott újabb kamatemelésnek köszönhető. Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője ennek kapcsán úgy vélekedett, a magasabb török kamat átrendezte a feltörekvő piacokat, a befektetők inkább oda irányították át tőkéjüket és ez is közrejátszott a forintesésben.

Erősödés ősszel

A június végi süllyedés után szeptember elejéig nagyjából 270-280 forint között mozgott az euró, a 280 forint feletti szintekről való elmozdulás háttérében a Hamilton elemzője szerint az állt, hogy a piac túlreagálta a piaci eseményeket és a kockázatokat. Majd a kormányfő balatonőszödi beszéde volt hatással a forintra. A nagy vihart kavart, a kormány munkáját degradáló beszéd ugyanakkor nem gyengítette, hanem erősítette a forintot hosszú távon. Bár a zavargások idején, illetve az azokból fakadó belpolitikai bizonytalanságok miatt meglehetősen volatilissé vált a piac, később megnyugodtak kedélyek. A miniszterelnök beszédét ugyanis a befektetők úgy értékelték, hogy a kabinet fontosnak tartja a reformokat és nekilát a költségvetés helyzetének rendezéséhez - mondta Misik Sándor, hozzátéve: segítette a forintot az is, hogy a konvergenciaprogramra Brüsszel áldását adta.

Több elemző az októberi folyamatok kapcsán rámutatott, fundamentálisan nem indokolt, hogy az akkori 265 forintról jelentősen gyengüljön az euró. Kiemelték ronthatja a helyzetet, hogy a Moody's leminősítése már régóta a levegőben lóg. (A leminősítés az év legvégén meg is jött, ám különösebb vihart nem kavart.) Ennek ellenére folytatta menetelését a forint lepipálva a többi régiós társát. Több lélektani szintet lépett át az ősz során a forint, s a emelkedést csak néhány erőtlen korrekció színesítette. December utolsó napjaira már az év eleji szint felé tartott a forint, a napokban 253 forint körüli eurójegyzéseket láthattunk, január elején a már említett 248 forint körült járt az európai fizetőeszköz. A forint menetelését az elemzők a fokozatosan emelkedő magyar kamatszinttel, a feltörekvő piacokra visszatérő kockázatéhséggel, illetve technikai okokkal magyarázták. November végén egyes szakértők egy korrekciót, vagyis mérsékelt forintgyengülést vártak arra hivatkozva, hogy a pénzügyi év zárultával a cégek és a befektetők profitrealizálást hajtanak végre. Némi elmozdulást valóban történt, ám a magyar deviza erősödésének nem vetett gátat.

A dollár kevesebbet ér, mint év elején

Misik Sándor szerint a dollár és az euró forinthoz mért árfolyamának alakulásában az a fő különbség, hogy éves szinten a dollár gyengült az euróhoz képest, emiatt a forinttal szemben mélyebb szintre került. Januárban a dollárt 203 forinton jegyezték a bankközin, míg mostanság 191-193 forint körüli szinteken jár a zöldhasú. (A gyenge forint idején 227 forintos dollárjegyzésre is volt példa.) A piac megosztott egyébként a dollárárfolyam jövőbeni alakulásával kapcsolatban, abban azonban egyetértés mutatkozik, hogy nem fog stabilizálódni az árfolyam. Mindazonáltal inkább a dollár gyengülését jósolják a szakértők, egyes előrejelzések szerint az euróhoz mért árfolya 1,35-1,36-ig szaladhat.

Mi újság a svájci frankkal?

A lakossági kölcsönök szempontjából legfontosabb devizának számító svájci franknak sem volt nyugodt éve. Az alpesi ország jegybankja ugyanis többször emelte a kamatszintet, ám ez nem okozott komoly erősödést, s a jövőben sincs kilátásban a deviza jelentős árfolyam-emelkedése. Így a svájci frankban eladósodott háztartások inkább a forint esetleges gyengülése miatt aggódhatnak. Misik kiemelte, ez annál is inkább igaz, mert az euró és a svájci frank árfolyama nagyjából azonos úton jár.