Miután Satoshi Nakamoto a 2008-as világgazdasági válság nyomán megalkotta a Bitcoint (BTC), megkezdődött az adaptáció időszaka. Szép lassan teret nyert a BTC, majd 2011-2013 közé tehetjük az első bikapiacot, amikor a hőskorszakban megjelentek az első altok is, mint például a Litecoin. 

Itt említhetjük meg a Mt. Goxot, amely egy 2010-ben indult Bitcoin tőzsde volt, és a 2014-es összeomlásáig a tranzakciók nagy részét kezelte. A tőzsde meghackelésével véget is ért az első nagy korszak. Túl sok pénz ekkor még nem volt a kriptóban, viszont az árfolyamok megőrültek, így sokan vérszemet kaptak, hogy a végén nagyot koppanjanak.

A BTC 21 ezer dollárig is elment

A második bikapiacra 2015–2017 között került sor, közben 2016-ban ismét eljött a BTC feleződése, és elindították útjára az ethereumot (eth) is, amely most is a BTC mellett a legfontosabb altcoin és a legfontosabb Layer1-es, azaz alap blokklánc.

A Bitcoin feleződés azt jelenti, hogy négyévente a bányászok jutalma az új blokkokért a felére csökken, így kevesebb új BTC kerül forgalomba. Az eth pedig már egy komplex, skálázható és sokoldalú rendszer, amelyen okosszerződésekkel lehet tranzakciókat indítani, legyen az vétel vagy eladás. 

Illetve megjelent az ICO (Initial Coin Offering), amikor egy projekt elindításához a kisbefektetők előre fizetnek a projekt által kibocsátott tokenekért. Vagyis bárki elindíthatott egy projektet, nemigen volt akkoriban még whitepaper, amely ugye elmagyarázza a projekt célját, ütemtervét, likviditási megoldásait satöbbi satöbbi. 

A Bitcoin árfolyama 21 ezer dollárig ment fel 2017 végén, amely az altcoinokat is a "holdra" röpítette. Majd hirtelen ismét eljött a sötét középkor, az altok a BTC-vel együtt bezuhantak, és 2018-ban beköszöntött a medvepiac. 

Érkeznek az intézményiek, de a retail még szárnyal

Egy év tetszhalott állapot után jött a harmadik bikapiac (2019–2021), amikor felbukkantak az NFT-k is, sokan emlékezhetnek különféle majmokat ábrázoló egyedi tokenekre (pl. CryptoPunks, Bored Ape Yacht Club), amelyeket akár 3-10 ezer dollárért is vesztegettek. 

Ezzel párhuzamosan a decentralizált pénzügyi szektor is megjelent a maga váltóival, miközben a centralizált tőzsdék erősödtek. Olyan ismert protokollok léptek a színre, mint az Uniswap, amely azóta is az ethereum láncon indított projektek egyik legfontosabb platformja.

Sőt, az intézményi befektetők is színre léptek, Elon Musk például a Dogecoint pumpálta az egekig, de a MicroStrategy is elkezdte gyűjtögetni a BTC-t. Ekkor még azonban alapvetően a retail, azaz a kisemberek terepe maradt a kripto. Sorra jöttek ki a layer1-es láncok, köztük a Solana most is itt van, sokan az alacsony tranzakciós díjak miatt Etherium-gyilkosnak is hívják.

De nagy valószínűséggel mindketten elférnek majd a jövőben is a globális homokozóban. A bikapiac végén hatalmas összeomlások következtek be, így a Terra/Luna vagy éppen az FTX kriptotőzsde csődje megtépázta a piacot. A Bitcoin árfolyama egyébként elérte a 69 ezer dollárt is.

Jöttek a gigacsődök

Majd ismét ránk szakadt a medvepiac, a BTC árfolyama leesett 15 ezer dollárra, és a sok nagyotmondó már temette is a Bitcoint. Akinek akkor volt vér a pucájában, és akkor bevásárolt, most a nagyjából 120 ezer dolláros árfolyammal 8-10-szeres nyereségben lehet.

A brutális összeomlásokat követően szabályozási szigorítások következtek be, így a negyedik bikapiac 2024-től már egészen más keretek között indult el. Bár kérdéses, hogy egyáltalán elindult-e, mindenesetre tavaly a BTC esetében újabb feleződés következett be. 

Sokan idén őszre vagy jövő év tavaszára várják az újabb bikafutamot, miközben az elmúlt másfél-két évben is voltak kisebb hype-ok. Így az AI-őrület megdobta az AI-tokenek árfolyamát, korábban a játékérmék is nagyot mentek, és még volt több kisebb trend, amelyek a kriptovaluták egy részét a Holdra küldték.

Tavaly ráadásul a Solana lánc feltámadt a Bonk mémérmével együtt, amely elhozta a Solana láncon a mémérmék reneszánszát. Ma már öt perc alatt lehet kreálni mémérméket, számos token akár száz-ezer ikszet is csinált, majd a többségük a porba hullt. De néhányan most is meghatározó coinok, mint például a Shiba Inu, a Pepe vagy éppen WIF.

Miért nem lesz már semmi sem a régi?

Most mindenki az újabb bikát várja, de a szakemberek szerint már semmi sem lesz a régi a kriptóban. Most azonosítsunk pár tényezőt, amelyek ezt az állítást igazolják.

  1. Egyrészt az intézményi befektetők beléptek a BTC-piacra, különböző ETF-eket hoztak létre, sőt, már ETH ETF is van, és küszöbön a Solana ETF is. Elég csak a BlackRockot és a MicroStrategyt megemlíteni, amelyek befektetőik részére hatalmas mennyiségben vásárolnak fel Bitcoint és Etheriumot. Emellett egyre több ország gyűjtöget, halmoz fel a digitális aranyból. Vagyis a kisemberek vásárlásai az árfolyamra már nem lesznek döntő hatással, a korábbi évtizedben tapasztalt volatilitás valószínűleg már a múltté a BTC esetében.
  2. Másrészt a tavalyi mémőrületben iszonyatos pénzek vándoroltak a már említett mémérmékbe, legyen az béka, kutya, macska, kacsa, bármi. Itt a klasszikus szerencsejáték valójában a blokkláncokon jelent meg, amely hatalmas nyereségeket és hatalmas veszteségeket is okozott. Ha valaki nyer, akkor valakinek veszítenie is kell. Vagyis ez az őrület akkora pénzeket pumpált a rendszerbe, hogy az idén vagy a tavasszal induló bikapiacra már jóval kevesebb likviditás fog jutni.
  3. Harmadrészt a legnagyobb mémet mégiscsak Trump hozta létre a saját nevével fémjelzett coin piacra dobásával, amely több milliárd dollárt szívott fel szintén a kisemberektől. Vagyis kevesebb tőke maradt az embereknél, amelyekkel beszállhatnának az esetlegesen induló bikapiacra.
  4. Negyedrészt az intézményekkel együtt megjelentek a szigorúbb szabályozások, a törvényalkotási folyamatok most is zajlanak. Ez megint véget vet a kripto vadnyugati korszakának, majd foroghat is a film „Volt egyszer egy kripto vadnyugat” címmel. Nehezebb lesz már a jövőben a jóhiszemű embereket megvezetni, és elrabolni a megtakarításaikat.
  5. Ötödik elemként említsük meg a makrogazdasági számokat, amelyek akár a hagyományos tőzsdéket, a kriptopiaci hangulatot is meghatározzák. Itt elsősorban persze amerikai indexekről érdemes beszélni, így a munkaerőpiaci és GDP adatok a meghatározók, de a SEC és a FED intézkedései is döntőek lehetnek. Ha a FED bejelentene egy kamatcsökkenést, amire most a kedvező gazdasági számok miatt óriási esély mutatkozik,  akkor felrobbanna a kripto.

Nyilvánvalóan a pénzbőségből a kockázatosabb eszközöknek is jutna egy kis borravaló, ami globálisan milliárdokat csorgatna a blokkláncokra.

De akkor mi lesz most?

A kriptót természetesen nem kell temetni, de nyilvánvalóan véget ér a több tízezer token korszaka, amikor különböző launchpad-okon boldog-boldogtalan tokent indított. Sőt, ha előfizetünk a ChatGPT MI-ügynökére, az le is programozza nekünk a kriptót és már is indíthatjuk a saját projektünket. Már ha valaki beszáll egy fillérrel is.

A következő altszezont azonban semmiképpen se temessük, csak éppen az intézmények beszállásával, a pénzügyek blokkláncra helyezésével és a korrekt szabályozásokkal egy sokkal érettebb piacot láthatunk majd.

A következő bikafutam valószínűleg narratívavezérelt lesz: a valós eszközök (RWA), illetve az intézményi infrastruktúrára és megfelelésre összpontosító DeFi projektek jobban teljesítenek majd, mint a mémek vagy hype-vezérelt tokenek.

Az intézményi befektetők megjelenése szükségszerűen a tokenizációt helyezi előtérbe, amely nem egy sima trend, hanem a következő generációs pénzügyek infrastrukturális alapja. Ezen belül az RWA (real world asset), azaz a valós eszközök tokenizációja globális szinten fogja meghatározni a vagyonkezelést. 

A kriptovaluták és a decentralizált pénzügyek (DeFi) kontextusában ez a kifejezés azokra az eszközökre utal, amelyek a blokkláncon kívüli világban is már léteznek, így kézzelfogható tárgyak, ingatlanok, értékpapírok, és amelyeket tokenizáltak a blokkláncon.

A tokenizált eszközök jelenlegi globális volumene körülbelül 24 milliárd dollár a CoinDesk szerint, amely az elmúlt három évben 380 százalékos növekedést mutatott. Ezek jelentős része a valós eszközökből (RWA) származik a blokkláncon. Bár ez a folyamat még viszonylag új, gyors növekedést mutat, és 2030-ra elérheti a 10 ezer milliárd, vagy akár a 16 ezer milliárd dollárt is a Grand View Research jelentése szerint. 

A növekedést előmozdító tényezők: a digitalizált folyamatok fokozott elterjedése, a hatékonyabb és átláthatóbb pénzügyi rendszerek iránti igény, valamint az új befektetési lehetőségek mind hozzájárulnak a tokenizált eszközök piacának növekedéséhez.

Egyelőre azonban kihívást jelent a régi hagyományos pénzügyi rendszerekkel való integráció, illetve a mainstream elterjedést akadályozza az ismeretség és a kiépített infrastruktúra hiánya. A következő bikapiacon azonban a tokenizációs platformok, a layer1-es blokkláncok, az ingatlanpiaci vagy más vagyonelemek tokenizációjára szakosodott kripto vállalatok emelkedhetnek fel, és ide áramolhat majd a legtöbb tőke. 

De persze ne vegyünk rá mérget, hogy valóban lesz klasszikus bikapiac.

Kapcsolódó

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!