A román kormány maga közölte, hogy az NBB-ből való kilépést lehetővé tévő eljárást kezdeményeznek.

Az NBB-t 1970-ben hozták létre a KGST-országok gazdasági fejlődésének előremozdításáért, akkor a keleti blokk minden országa tag volt még. A rendszerváltás után a szervezet veszített jelentőségéből és az Európai Unión belüli tagok egymás után léptek ki. 2012-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök élesztette újjá az egykori kommunista blokk intézményét Moszkvában, 2015-ben pedig Magyarország is visszalépett a szervezetbe - írja a Telex.hu.

Kapcsolódó

A Nemzetközi Beruházási Bank 2019-ben, amerikai tiltakozás ellenére tette át a székhelyét Moszkvából Budapestre. Akkor a legnagyobb kritikát a bank alkalmazottainak és vendégeinek szavatolt diplomáciai mentesség váltotta ki, ami szakértők szerint alkalmat adhatott orosz ügynökök, kémek beutazására Magyarországra, ezzel a schengeni övezetbe. Ezért is nevezték sokan már akkor „kémbanknak” az NBB-t, a pénzintézet azonban többször is tagadta ezt a vádat.

A szervezetben Oroszországnak van a legnagyobb részesedése (42,91 százalék), Magyarország pedig a második legnagyobb tulajdonos (17,16 százalék). Csehország (10,69 százalék) és Románia (7,47 százalék) kilépésével az oroszoknak 50 százalék felettire fog növekedni a részesedése, de mivel az NBB az ENSZ-nél van bejegyezve, rá nem vonatkoznak a háború miatt bevezetett nyugati szankciók.

A szintén tag Lengyelországról, Szlovákiáról és Bulgáriáról egyelőre nem tudni, hogy tervezik-e a kilépést. Magyarország elvileg támogat minden Oroszország elleni közös uniós és más nyugati szankciót, de hogy az NBB-ből való kilépésbe belemenne-e az Orbán-kormány, egyelőre kérdéses. Ahogyan az is, hogy a kormány által ingyen biztosított budapesti irodaépületeit, azok biztosítását, valamint egy sor előjogot és sok pénzügyi szabály alól való mentességet – visszavonna-e a kabinet.

Az Ukrajnával kapcsolatos legfontosabb híreket ezen a linken olvashatja.