Komoly kritikák kereszttüzébe került a Disney új, egész estés filmjével, a Mulannal kapcsolatban. A korábbi rajzfilm élőszereplőkkel újraforgatott változatának egy részét ugyanis abban a kínai Hszincsian tartományban forgatták, ahol sajtóértesülések szerint közel egymillió embert tartanak fogva átnevelő táborokban. A táborokba zárt emberek többsége muszlim és ujgor, azonban akadnak közöttük kazahok és más iszlám vallású foglyok is.

A Disney múlt hét pénteken tette elérhetővé az új Mulant a Disney+ streaming platformon. Mivel a koronavírus járvány miatt a Disney-nek le kellett mondania a szokásos mozipremierről, ami a jegyárbevétel egy jelentős részét szokta hozni a gyártó számára, ezért a filmet a Disney+ használói számára 30 dollárért tette hozzáférhetővé - írja a Financial Times.

Kapcsolódó

A film végén lefutó betűsorok azonban nagyon sok embernél felháborodást váltottak ki. Abban ugyanis a Disney köszönetet nyilvánít a Kínai Kommunista Párt Hszincsiang tartománybeli szervezetének is. De nemcsak annak, hanem Turpan város közbiztonságért felelős hivatalának is. Ez a város mindössze 3 órányira van a tartomány központjának számító Ürümcsitől és a lap szerint legalább egy ismert internálótábor található a területén.

A kínai közbiztonsági apparátus szerves része az eljárásnak, amelynek keretében embereket zárnak internálótáborokba, akár olyan apróságokért is, mint a szakáll növesztése vagy az alkoholfogyasztástól való tartózkodás.

Képzeljék csak el, hogy a világhírű film egyes jeleneteit éppen forgatják, miközben a közelben a kormány emberei nem messze ajtóról ajtóra járják a környéket kérdéseket tesznek fel, majd internálótáborokba zárják az embereket.  A globális kapitalizmust mi sem jellemzi jobban - mondta Adrian Zenz, a Victims of Communism Memorial alapítvány Kína-tanulmányok részének munkatársa.

A film maga már korábban is elég heves reakciókat váltott ki, a Mulant játszó Liu Yifei ugyanis a kínai szociális média platformon, a Weibon a tüntetések alatt a hongkongi rendőrséget támogató megjegyzéseket tett közzé. A hongkongi tüntetések támogatói már hónapokkal ezelőtt a film bojkottjára szólítottak fel.

A lap megjegyzi, a Disney kínai működése hosszú múltra tekint vissza, nem csak a filmkészítésben, de Sanghajban például működik egy Disneyland is. A cég, a többi hollywoodi stúdióhoz hasonlóan nagyon függ a kínai piactól, jelentősek ugyanis filmjeik bevételei az ázsiai országban. Kínában a mozikban elért összes jegyárbevétel tavaly meghaladta a 9 milliárd dollárt, ezzel az Egyesült Államok mögött a második legnagyobb piacnak számít.

Februárban a Disney elnöke azt mondta a Hollywood Reporternek, hogy a cég amikor az ilyen ügyek előkerülnek, megpróbál apolitikusan, politikamentesen viselkedni. Liu kommentjeihez annyit fűzött hozzá, hogy szerinte a szabad véleménynyilvánítás fontos társadalmunk szempontjából. Mindig vannak ügyek a világ különböző pontjain. Kína pedig egy nagyon, nagyon nagy piac, azonban nem az egyetlen piac, ahol ilyen ügyek előfordulnak.