Az eurózóna kötvénypiacait komolyan fenyegeti annak veszélye, hogy a japán befektetők jelentős eladásokba kezdenek, amennyiben a Bank of Japan véget vet ultra laza monetáris politikájának - figyelmeztetett az Európai Központi Bank.

-Ha a Bank of Japan úgy dönt, hogy normalizálja politikáját, ez befolyásolhatja a japán befektetők döntéseit, akik súlya nagyon jelentős a globális pénzügyi piacokon, beleértve az euroövezetet is

- írta az EKB héten közzétett, kétévente megjelenő pénzügyi stabilitási jelentésében.


Az EKB szerint az euróövezet pénzügyi rendszerét fenyegető számtalan lehetséges veszély között szerepel annak kockázata, hogy a japán befektetők hirtelen kivonulnak az euróövezet kötvénypiacáról. Még akkor is, ha a központi bank szerint a blokk nagyrészt ellenállónak bizonyult eddig még az Egyesült Államokban és Svájcban a közelmúltban bekövetkezett bankrendszerben jelentkező zavarok után is - írja a Financial Times.

Ráadásul egy esetleges japán monetáris fordulat következményei az euróövezetre nézve most még súlyosabbak lennének, mivel egybeesne, hogy az EKB idén megkezdi saját kötvényállományának leépítését.

A Bank of Japan a közelmúltban jelezte, megtenné az első lépéseket az ultra laza monetáris politika befejezésére. Már nem ragaszkodik előrejelzéséhez, amely szerint a kamatlábak a jelenlegi szinten vagy az alatt maradhatnak, miután az országban az infláció négy évtizede a leggyorsabb ütemben emelkedett. A japán befektetők jelentős állományt tartanak euróövezeti államkötvényekben, különösen francia papírokban, valamint hatalmas befektetésekkel rendelkeznek amerikai állampapírokban és ausztrál kötvényekben is.

 

Nem vonzó a carry

Az EKB szerint a japán monetáris politika normalizálása a kamatkülönbözetek gyors csökkenéséhez és az árfolyam-volatilitás növekedéséhez vezethet, ami csökkentheti a carry-trade-ek vonzerejét. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a befektetők alacsony kamatozású devizában vesznek fel hitelt Japánban, hogy külföldön magasabb hozamú kötvényekbe fektessenek.

A magasabb japán kamatlábak azonban a befektetőket a pénz hazavitelére, a pozíciók zárására késztethetik. Eközben az otthoni kötvényportfóliókon elszenvedett átmeneti árfolyamveszteségek ( a kötvények ára magasabb hozamok mellett esik) és a magasabb kockázatmentes kamatlábak miatt a jövőben a japán befektetők kockázatvállalási és külföldi befektetési hajlandósága jelentősen visszaeshet.

Persze az eurózóna pénzügyi rendszerére a legnagyobb nyomás jelenleg az EKB részéről nehezedik. Mint Luis de Guindos, az EKB alelnöke mondta, az európai jegybank saját közelmúltbeli szigorítása, a betéti kamatláb 3,75 százalékpontos emelését tavaly nyár óta, felfedheti a pénzügyi rendszer sebezhetőségét. Szerinte kritikus fontosságú az ehhez hasonló kockázatok  figyelemmel kísérése, beleértve a kereskedelmi ingatlanárak csökkenését, a kormányok és a bankok magasabb hitelfelvételi költségeit, a csődök növekedését és a pénzügyi piacok alacsonyabb likviditását.

A szakember úgy látta egyébként, hogy a megnövekedett kockázatok, a gazdasággal kapcsolatos növekvő bizonytalanság még fontosabbá tennék, hogy a politikai vezetők teljes mértékben megvalósítsák a bankuniót a közös valutaövezetben egy közös betétbiztosítási rendszer bevezetésével.