Úgy tűnik, mégis sikerült elkerülni a legrosszabbat, a háború folytatódását és kiterjedését az ukrajnai polgárháborús konfliktusban - derült ki a BBC tudósításából. Vlagyimir Putyin orosz államfő a 17 órán át tartó tanácskozás után bejelentette, hogy február 15-én éjféltől tűzszünet lép érvénybe az ukrán hadsereg és az orosz szeparatisták harcoló alakulatai között.

A négyhatalmi tanácskozáson rajta kívül részt vett Petro Porosenko ukrán államfő, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök. A nehezen tető alá  hozott megállapodás tisztázza azokat a határvonalakat, amelyek közül kivonják a nehézfegyvereket - 50-70 kilométeres zónák jönnek létre - és rendelkezik arról, hogy lázadók kezén lévő területek különleges státust kapnak jelentős decentralizációval. Ugyanakkor Ukrajna államformát nem alakítják át föderálissá és nem adnak autonómiát a térségnek.

Kapcsolódó

A nehézfegyverek kivonása után tárgyalásokat kell kezdeni a helyi választások megtartásáról, azzal a céllal, hogy felálljon a luhanszki és a donyecki régió ideglenes vezetősége - derül ki a megállapodás nyersfordításából, amelyet a Kyivpost hírportál tett közzé. A szavazást az ukrán törvények alapján bonyolítják le.

Önigazgatás

Az aláírást követő 30 napon belül az ukrán parlamentnek el kell fogadnia a két térség ideiglenes önkormányzati közigazgatási szabályozásáról szóló törvényt. További elvárás az ukrán féllel szemben, hogy amnesztiát adjon a harcokban részt vevő állampolgárainak. Mindkét félnek el kell engednie a túszait és minden illegálisan fogva tartott embert a nehézfegyverek kivonásával egyidejűleg. A zsoldosoknak távozniuk kell. Utat kell nyitni a humanitárius segélyek előtt, amelyeket a nemzetközi szabályok szerint kell eljuttatni a címzettekhez.

A folyamat részeként helyre kell állítani a társadalmi és gazdasági kapcsolatokat a háborús térség és Ukrajna többi része között. Ki kell fizetni a felfüggesztett szociális segélyeket és nyugdíjakat, a béreket, illetve a másik oldalról be kell fizetni a közüzemi számlákat és az adókat. Ukrajna felújítja a banki szolgáltatásokat az érintett térségekben. Ehhez nemzetközi segítségre is számíthat.

Az év végével az ukrán állam visszakaphatja a határellenőrzést azokon a határszakaszokon, amelyek most nyitva állnak. Ennek azonban feltétele a decentralizálást garantáló alkotmánymódosítás. A tűzszünet betartását az EBESZ fogja ellenőrizni - az egyik követelmény például úgy szól, hogy a nehézfegyverek kivonását legkésőbb jövő kedden meg kell kezdeni és két héten belül be kell fejezni.

Nyet aztán Da

A felkelők vezetőivel külön tárgyaltak Ukrajna és Oroszország, illetve az EBESZ képviselői, legfőképpen azért, mert az ukrán elnök nem hajlandó egy asztalhoz ülni velük. (Ezzel ugyanis mintegy legitimálná, hogy önálló "népköztársaságokat" kiáltottak ki Ukrajna területén.) Orosz sajtótóorgánumok először arról tudósítottak, hogy a szeparatisták nem hajlandóak aláírni a négy hatalom vezetőjének megállapodásáról készült dokumentumot, ám később kiderült, hogy sikerült rávenni erre őket.

A konfliktus a megállapodás ellenére folytatódni fog - mondta a Bloombergnek Jörg Forbig a berlini Marshall Alap program vezetője. Kelet-Ukrajna ma már gyakorlatilag nincs a kijevi központi kormány ellenőrzése alatt. A pénzpiacok egyelőre optimistábbak az elemzőnél: az orosz valuta 0,6 százalékkal, 64,87 rubel/dollárra erősödött, az idei lejáratú ukrán államkötvénye értéke 3,6 százalékkal egy dollárnyi névértékükkel szemben 62,6 centre ment fel.