Ausztriában – a közvélekedéssel ellentétben – nem is tartják annyira energiaigényesnek a sípályák üzemeltetését - írja a Világgazdaság a síelési lehetőségeket áttekintő cikkében. Magyarország nyugati szomszédjánál 12 milliárd euró bevételt hoz évente a síturizmus

A sielok.hu idézte a WKO, az Osztrák Üzleti Kamara számolását, amely szerint Ausztriában az összes felvonó teljesítményigénye 750 gigawattóra, ami a teljes hazai energiaszükséglet mindössze 1,2 százaléka, beleértve a műhó gyártását is. Sok esetben a síközpontok megújuló energiaforrásokkal (például vízenergiával) oldják meg az áramellátásukat.

A turisták becsalogatása érdekében kedvezőbb csomagajánlatokat kínálnak a vasúton érkező vendégek számára, a sífalvak környékén pedig a síbuszos közlekedésre hívják fel a figyelmet az egyéni autóhasználatot elősegítő parkolók reklámozása helyett. A síbérletek ára emelkedik, de az inflációnál kisebb mértékben. Ausztriában ma már nemritkán 60 eurónál (25 ezer forint) drágább egy napijegy, 

Szlovákia pedálozik, a Balkán nyomul

Szlovákiában eurómilliókból fejlesztették sízéshez kapcsolódó infrastruktúrát, több liftet építettek, fejlesztették a hóágyúrendszereket és a szálláslehetőségeket. Aki tudomásul veszi, hogy az úthálózatot nem korszerűsítették olyan ütemben, mint a Tátra síterepeit, az igazán jó síélményre számíthat Szlovákiában. 

Az alacsony-tátrai nagyágyú, Jasná december 3-án indítja el a szezont, míg a Magas-Tátrában egy héttel később indítják a lifteket. A napijegyek árát azonban még sok terep nem hozta nyilvánosságra, ugyanis az utolsó pillanatig kivárnak. Az biztos, hogy a szlovák állam támogatja a síterepeket, ugyanakkor ennek a mértéke még bizonytalan.

Bosznia-Hercegovinában és Bulgáriában is gőzerővel folynak a fejlesztések. Az árak szerényebbek, mint Nyugat-Európában, ráadásul ebben a szezonban sem drágítja ezeket az úti célokat az egekbe szökő euróárfolyam.