A robbanás egy forgalmas út mentén, Fermanagh megyében, mindössze néhány kilométerre az ír határtól történt.

A rendőrség tájékoztatása szerint senki sem sebesült meg, a közleményből azonban kiderült, úgy vélik, hogy az elkövetők szánt szándékkal rendőröket és tűzszerészeket akartak a helyszínre csalogatni, hogy a robbanás végezzen velük.

Kapcsolódó

Fermanagh és South Tyrone szavazókörzet megválasztott képviselője a brit parlamentben, Michelle Gildernew elítélte a támadást. A legnagyobb észak-írországi katolikus erő, a Sinn Féin politikusa hozzátette, szerencsére senki sem sebesült meg, de előfordulhatott volna, hogy súlyos sebesültjei vannak az incidensnek "vagy még rosszabb". Szerinte az elkövetők "semmit sem tudnak hozzátenni a társadalomhoz", és azonnal fel kell hagyniuk az ilyen cselekedetekkel.

A legnagyobb britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista párt egyik parlamenti képviselője, Jeffrey Donaldson szerint a támadás "tipikusan a köztársasági csoportokra vall", amelyek az elmúlt időszakban hamis eszközökkel csaltak ki biztonsági erőket, hogy aztán rájuk támadjanak. "Minden értelmes ember elítéli ezt, és annak tekinti, ami valójában: egy rendőrök meggyilkolására irányuló hadjárat részének."

Júliusban is történt egy hasonló incidens, akkor Armagh megyében. Júniusban pedig egy rendőrtiszt autója alá rejtettek pokolgépet Belfastban.

Egyes kommentárok szerint a határ mindkét oldalán attól tartanak, hogy ha esetleg vissza kell állítani a határellenőrzést a brit európai uniós tagság várható közelgő megszűnése (brexit) után, a rendőrök a térségbeli békét ellenző radikális csoportok célpontjaivá válhatnak. A határellenőrzés visszaállításának elkerülése sarkalatos pontja a brexit-folyamatnak, de egyelőre nem találtak rá a brit kormány és a parlament, valamint az EU számára egyaránt elfogadható megoldást. A határ átjárhatósága pedig központi eleme az Észak-Írországban évtizedeken át zajló felekezeti erőszakot lezáró nagypénteki megállapodásnak, amelyet 1998-ban fogadtak el - írta az MTI.