Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A nyugati politikai-gazdasági megmondóemberek is vegyesen vélekednek arról, mennyi haszna van az Oroszország elleni nyugati gazdasági szankcióknak. Sokak vélekedésével szemben a kormányok intézkedései és a vállalatok önkéntes kivonulása az orosz piacról pusztító hatást gyakorol az orosz gazdaságra és rombolja Vlagyimir Putyin orosz államfő politikai környezetét – vélik a Foreign Policy internetes portál szakírói.

Az első körülmény, amit figyelembe kell venni, hogy az orosz adatszolgáltatás, amire sokan hivatkoznak megbízhatatlan. A háború kezdete óta egyre inkább lólépésben válogatják össze, milyen adatot hoznak nyilvánosságra, és milyet nem. Például az export-import adatokat, főként Európával, nem közlik, akárcsak a havi olaj- és gáztermelést, az árupiaci termékek kivitelét mennyiségben, illetve a tőke ki- és beáramlást. A nagyvállalatok nem hozzák nyilvánosságra adataikat, a jegybank az alapvető monetáris információkat például a hitelezés alakulásáról.

A gázexport átirányítása

Az egyik közkeletű hiedelem, hogy Oroszország könnyen átirányíthatja gázexportját Európa felől Ázsia felé. Miután a kivitel kevesebb mint tíz százalékát tudják LNG formájában lebonyolítani, vezetékeket kell használniuk, ám az Ázsia felé tartó csőkígyók kapacitása csak tizede az európaiaknak. Tavaly 16,5 milliárd köbméter gázt exportáltak Kínába, ami kevesebb mint tizede a teljes 170 milliárd köbméteres orosz kivitelnek. Az új csőkígyók lefektetése pedig drága és hosszadalmas folyamat.

Az orosz export 83 százaléka európai vevőknél talált gazdára 2021-ben, míg Európa gázigénye 46 százalékát szerezte be Oroszországból. A leghitelesebb forrás, az orosz Gazprom adatai azt mutatják, hogy az orosz gázkitermelés idén júliusban 35 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Európa zsarolása a gázszállításokkal, még a magasabb gázár mellett is sokba kerül az orosz vezetésnek.

Irány Ázsia, de milyen áron?

Az olajeladások átirányítása Kínába és Indiába könnyebbnek látszik, bár az orosz olajnak 35 napra van szüksége, hogy hajón elérje Kelet-Ázsiát, míg Európába vezetéken hét nap alatt eljut. A fő gond itt, hogy az eladó hordónként a Nesté adatai szerint 35 dolláros diszkonttal értékesíti a fekete aranyat a világpiaci ár alatt az új piacokon, miközben korábban a legrosszabb időkben sem volt öt dollárnál nagyobb az engedmény.

A bevételkiesés másik oldalán az van, hogy az orosz olajat az átlagosnál drágább kitermelni, és szükség lenne hozzá az immáron korlátozás alá eső nyugati technológiára. Ezek eredményeként még a moszkvai energiaügyi minisztérium is kénytelen volt mérsékelni hosszú távú olajkitermelési előrejelzéseit. Az energetikai szakértők egy része úgy véli, hogy Oroszország elveszíti energia-szuperhatalmi státuszát, miután politikai és technikai okokból kiszámíthatatlan üzleti partnerré válik.

Ráadásul júliusban havi szinten 15 százalékkal esett Oroszország olajexportja az Energyintel.com által közölt adatok alapján. A statisztikát az torzítja, hogy az előző évhez képest magasabb olajárak miatt az olajbevételek éves összehasonlításban nőttek.

Nem jönnek a kínaiak

További ellenérv a szankciók ellen, hogy az oroszok ázsiai forrásokból, főként Kínától megszerezhetik azt, amit a Nyugat nem ad el nekik. Pekingben azonban nem így gondolkodnak, legalábbis a kínai vámhivatal adatai szerint az év elejétől kezdve áprilisig kevesebb mint felére esett az ázsiai ország exportja Oroszországba (havi 8,1 milliárd dollárról 3,8 milliárdra). E szerint a kínai vállalatok nem akarják kockáztatni, hogy amerikai szankciók alá essenek az orosz gazdaság ellen irányuló exportkorlátozások megszegése miatt.

Nem igaz az az állítás sem, hogy az orosz belső fogyasztás a szankciók ellenére erős maradt. A fogyasztói kiadások és a kiskereskedelmi forgalom ötödével esett az egy évvel korábbihoz képest, az online kiadások hasonló képet mutatnak, ami nem csoda a becslések szerint 40-60 százalékos infláció mellett. Külföldi márkájú autót gyakorlatilag nem adnak el Oroszországban (a Ladákat pedig légzsák és rádió nélkül gyártják), ezek értékesítése a tavalyi öt százalékára esett

Nincs költségvetési többlet

További tévesen használt érv a szankciók ellen, hogy az orosz költségvetésben az energiahordozó-bevételeknek köszönhetően többlet van. Valójában a büdzsé jó úton halad a GDP arányában kétszázalékos hiány felé az év végére. A drámaian megugrott katonai kiadások mellett nem állították le Putyin méregdrága reform projektjeit, főként infrastruktúra-fejlesztéseket, amelyek a háború nélkül is megnövelnék az állami kiadásokat.

Szárnyal a rubel?

Végül az sem bontja ki az igazság minden részletét, aki azt állítja, hogy idén a rubel a világ legjobban teljesítő valutája. Ennek hátterében ugyanis az orosz fizetőeszköz forgalmának erőteljes korlátozása áll. Az oroszok például legálisan gyakorlatilag nem vásárolhatnak dollárt.

Mesterséges hátszelet ad az orosz valutának, hogy a gáz- és olajimportőrök az orosz kormány döntése nyomán kénytelenek rubelre váltani dollárjukat vagy eurójukat, mielőtt kifizetik a megvásárolt energiahordozó árát. Eközben persze virágzik a valuta feketepiaca, ám ezen nyilván nem a hivatalos árfolyamokon folyik a kereskedés.