A német kormány a jövőben csak annyi segélyt juttat az országban élő bevándorlók hazájukban hagyott gyermekei után, amennyi az anyagországban járna - jelentette be Sigmar Gabriel szociáldemokrata alkancellár a Rzeczpospolita című lap tudósítása szerint. A lengyelek azért kapták fel a hírt, mert főként honfitársaikat érinti a korlátozás.

"Ha a gyerek nem lakik nálunk, hanem szülőhazájában, akkor a segély összegének annyinak kell lennie, mint saját hazájában" - mondta a Funke médiacsoporthoz tartozó egyik lapnak Gabriel. Jelezte azt is, hogy az unión belüli szabad mozgás nem vezethet a "szociális okokból történő migráció" kihasználásához.

Brit példa

A Németországot irányító konzervatív-szociáldemokrata kormánykoalíció már februárban jelezte, hogy ebben a kérdésben Nagy Britannia példáját fogják követni. Az alkancellár elmondta, hogy a német városokban egész utcák léteznek bontásra ítélt épületekkel, amelyekben bevándorlók élnek, csak azzal a céllal, hogy "olyan gyermekekre kapjanak segélyt, akik nem Németországban élnek".

"Európában joguk van a migrációhoz, hogy munkát találjanak, de nincs joguk csak azért bevándorolni, hogy segélyhez jussanak mindennemű munka nélkül" - tette hozzá az alkancellár.

Korlátozások sorozata

Németországban egy évvel ezelőtt 120 ezer olyan gyerek után vettek fel segélyt más uniós országok állampolgárai, akiknek gyerekei nem Németországban éltek, ezek fele lengyel volt. Jelenleg minden gyermek 18 éves koráig  jogosult a segélyre. A támogatás összege 2017. január 1-től havi 192 euró lenne az első és a második gyermek után,198 euró a harmadik és 223 euró negyedik után.

A múlt hónapban a német parlament korlátozta azoknak az EU-állampolgároknak járó ellátását, akik sosem dolgoztak Németországban és nem is keresnek munkát. A munkanélküli- és szociális segélyt csak öt év legális németországi tartózkodás után lehet megkapni, nem pedig hat hónap után, mint jelenleg.

Brüsszel nem változtatna a családi pótlék szabályozásán

Az Európai Bizottság javaslatot tett az uniós társadalombiztosítási (tb) rendszerek összehangolására, ami a munkavállalók mobilitásának megkönnyítésére, a mobilitást gyakorlók és az adófizetők érdekeinek védelmére, valamint a tagállami hatóságok együttműködési eszközeinek megerősítésére törekszik és korszerűbbé teszi a szabályozást. A javaslat ugyan szigorít bizonyos pontokon a visszaélésszerű gyakorlatok megszüntetése érdekében, de a családi pótlékok indexálásáról nincs szó: a szülő munkavégzése szerinti ország fizeti a gyermek után járó családi pótlékot, és annak összege nem igazítható ki a gyermek lakhelyének figyelembevételével. Az EU-ban a családi pótlékoknak kevesebb, mint 1 százalékát utalják át egyik tagállamból a másikba - jegyzi meg a bizottság. Erről bővebben itt olvashat.