Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint a szerdai uniós csúcstalálkozón az a legsürgősebb kérdés, melyre választ kell találni, hogy a tagállamok miként nyerhetik vissza az ellenőrzést az Európai Unió külső határai fölött. A politikus közölte, hogy rövidtávú intézkedésekre is javaslatot tesz majd az uniós állam-, illetve kormányfőknek. Úgy véli, több segítséget kell nyújtani a közel-keleti térségben lévő menekülteknek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságán és a Világélelmezési Programon keresztül, nagyobb támogatásra van szüksége Törökországnak, Libanonnak, Jordániának és a térség többi államának, valamint az unión belül a frontállamoknak is. Tusk emellett leszögezte: azonnal meg kell erősíteni az unió külső határainak ellenőrzését.

"Ezek az intézkedések nem vetnek véget a válságnak, ezzel tisztában vagyok, de ezek szükséges lépések a helyes irányba" - hangsúlyozta a volt lengyel miniszterelnök, világossá téve, hogy a schengeni övezet jövője is kockán forog.

Kapcsolódó

Az Európai Tanács elnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy a csúcson lefolytatott vitáknak a tényeken kell alapulniuk, és nem "illúziókon és érzelmeken". Tusk szerint véget kell vetni a kölcsönös egymásra mutogatásnak és a félreértéseknek. Tusk leszögezte: közel-keleti konfliktusok nem érnek véget egyhamar; Szíriában nyolcmillió menekült van, a környező országokban pedig mintegy négymillió.

"Milliókra és nem ezrekre tehető tehát azok száma, akik potenciálisan útra kelhetnek Európa felé" - hangoztatta Tusk, aki az elmúlt napokban látogatást tett a térség országaiban. A lengyel politikus elmondta: az ottani vezetők arra várnak, hogyan fog Európa segíteni nekik a menekültkérdés megoldásában, és nem azon gondolkodnak, hogy ők hogyan segíthetnének Európának. Tusk úgy vélte: valószínű, hogy nem csökkenni, hanem nőni fog azok száma, akik ezeken az országokon keresztül Európa felé veszik az irányt. "Különösen, hogy szinte mindegyikük úgy érzi: meghívást kapott" - tette hozzá az Európai Tanács elnöke.

Donald Tusk tudatta azt is, hogy az elmúlt hetek vitatkozásai és zűrzavara után a mai csúcstalálkozón konkrét tervet kell készíteni a helyzet kezelésére. "Ez közös terv lesz, és senkit sem fognak leszavazni" - hangoztatta az Európai Tanács elnöke.

A brüsszeli tanácskozásra érkezve Merkel arról beszélt, hogy hatékonyabban kell fellépni a menekülttáborok nyomorúságának enyhítése érdekében, és ennek jegyében az EU-nak nagyobb külpolitikai elkötelezettséget kell mutatnia. "A kétmillió menekült nagy kihívás Törökországnak, és meg kell fontolnunk, hogyan segítsünk" - mondta. A csúcstalálkozó másik fontos témájának az ígérkezik Merkel szerint, hogy miként biztosítsák a külső határokat, a migránsok tisztességes elosztását, és a külső határok mentén a regisztrációs központok működtetését.

David Cameron brit miniszterelnök azt hangsúlyozta érkezésekor adott nyilatkozatában, hogy a menekültáradat megállítása érdekében lépéseket kell tenni a kiinduló országok stabilizálására. Eddig Nagy-Britannia nyújtotta a legtöbb segítséget Szíriának, de most a többi EU-országnak is fokoznia kell az élelmezési program támogatását - vélekedett Cameron.

Dalia Grybauskaite litván elnök bírálóan szólt a menekültek szétosztásának kötelező kvótarendszeréről, mert az szerinte nem a helyes irányt jelenti. Emellett - tette hozzá - az unió sok időt elvesztegetett a válságkezelésből.

Werner Faymann osztrák kancellár viszont úgy vélekedett, hogy hozzanak létre tartós megoldást jelentő kvótarendszert is.

Orbán Viktor miniszterelnök a csúcsértekezletre érkezve kijelentette:  a szerdai uniós csúcstalálkozó legfontosabb kérdése a görög határok megvédése, és azt kellene elérni, hogy ha erre Athén maga nem képes, akkor közösen Európa tehesse meg. A kormányfő újságíróknak elmondta, hogy ha ez nem sikerül, akkor ahhoz kell támogatást szereznie, hogy Magyarország érvényt szerezhessen a Schengeni Egyezménynek, miután a fizikai határzár elkészültével Magyarország a horvát zöldhatárt is lezárja.