Évről évre áprilisban publikálja az egyik szegénységi mutatót, az anyagilag súlyosan depriváltak arányát az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat.

A friss - részben előzetes számok alapján készült - adatsor szerint Magyarországon a súlyosan depriváltak aránya 16,2 százalékos volt. Ez javulást jelent a 2015-ös 19,4 százalékos mutatóhoz, pláne a 2013-as 27,8 százalékhoz képest, de így is azt jelenti, hogy 1,567 millióan élnek szegénységben. (A mutató számításáról itt olvashat bővebben.)

Kapcsolódó

Kik számítanak szegénynek?

Azok számítanak súlyosan depriváltnak, akikre az alábbi kilenc tényezőből legalább négy igaz: :

  • Nem tud kiegyenlíteni váratlanul felmerülő költségeket.
  • Nem tud elmenni évente legalább egy egyhetes üdülésre.
  • Nem tud legalább kétnaponta húst fogyasztani.
  • Anyagi okokból nincs televíziója.
  • Anyagi okokból nincs telefonja.
  • Anyagi okokból nincs mosógépe.
  • Anyagi okokból nincs autója.
  • Nem tudja megfelelően fűteni a lakását.
  • Hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátraléka van.

Hogy állunk?

A most közzétett eurostatos adatsorból több ország - például Spanyolország, Görögország, Szlovákia, Lengyelország - adata hiányzik, de az összesített mutató szerint átlagosan az Európai Unióban 7,8 százalékos a depriváltak aránya, ez pedig közel 39 millió embert jelent. Magyarországnál rosszabb eredmény ért el Románia, ahol 24 százalékos az arány.

Csehországban és Szlovéniában azonban sokkal jobb a helyzet, előbbi országban 4,8, utóbbiban 5,2 százalékos a súlyos szegénységben élők aránya. Szintén magas, 10 százalék feletti a súlyosan depriváltak aránya például Horvátországban (12,5 százalék) és Olaszországban (11,9 százalék).

Németországban 4 százalék alatti, Finnországban 2,2, Norvégiában pedig 2 százalékos.