A brit kormány és tudományos tanácsadói sok ezer ember életébe kerülő, súlyos hibát vétettek azzal, hogy a koronavírus-járvány első időszakában túl sokáig bíztak a társadalom nyájvédettségének kialakulásában – állapította meg egyebek között a brit parlament több állandó bizottságának tagjaiból álló ad hoc vizsgálóbizottság jelentése, amelyet a Financial Times ismertet. Így ez az egyik legnagyobb közegészségügyi kudarc, ami az Egyesült Királyságban történt.

A jelentés, amelynek tartalmában párthovatartozástól függetlenül 22 konzervatív, munkáspárti és skót nacionalista képviselő értett egyet, az első olyan vizsgálati eredmény, ami a járványkezelés értékelésére hivatott. Boris Johnson miniszterelnök azt ígérte, hogy a kormány egy átfogó független vizsgálatot is indít a járvány és a gazdasági válság kapcsán hozott intézkedések értékelésére. A képviselők abban látják a probléma gyökerét, hogy a járvánnyal kapcsolatos döntéseket meghozó tisztviselők és szakemberek vaskalapos módon jártak el, nem hallgattak senkire, csak mentek a saját fejük után.

A vizsgálat szerint miközben az Egyesült Királyság világszínvonalú tudományos háttérrel rendelkezik egy ilyen helyzet kezelésére, a kormány és tanácsadói 2020 tavaszán késlekedtek a korlátozó intézkedések bevezetésével, aminek köze van ahhoz, hogy az Egyesült Királyság 150 ezer halottal azok közé az országok közé került, amelyekben relatíve a legtöbb áldozatot követelte a járvány. A szigetországban csak 2020 márciusának végén hozták meg azokat az intézkedéseket és kezdték el a tömeges tesztelést, amit más európai és ázsiai országok korábban megtettek.

Nyájimmunitás

Greg Clark, a parlamenti tudományos és technológiai bizottságának elnöke azt emelte ki a vizsgálati eredmények közül, hogy a tudományos tanácsadók fatális hitként ragaszkodtak ahhoz, hogy a társadalom nyájimmunitásának – 60-70 százalékos átfertőződésének - megteremtődésére kell játszani, így nem építették ki a szükséges tesztelő kapacitást. Emellett azzal érveltek, hogy az emberek hosszabb távon nem viselnék el a szabad mozgásuk korlátozását.

A jelentés feltárta egyebek között, hogy a járvány kezdetén a tesztelés hiánya miatt nem álltak rendelkezésre megfelelő információk annak kiterjedéséről, a szakértők túlságosan bíztak a lefolyását előre jelezni hivatott matematikai modellekben és az illetékes bizottságok szükségtelenül titkosan végezték a munkájukat. A vizsgálat szerint a kormány tagjai nem mertek szembe menni a tudományos tanácsadóik javaslataival, pedig elvárható lett volna, hogy egy nemzeti válsághelyzetnek megfelelő intézkedéseket hozzanak.

Az oltási kampány más tészta

Clark szerint fontos tanulság a tesztelés gyengesége és az oltási kampány sikere közötti ellentmondás. Az utóbbi azért alakulhatott jól, mert a közegészségügyi, a magánegészségügyi és a tudományos intézmények összehangolt tevékenységére alapult. Ezzel szemben a tesztelést központilag, a tudományos intézmények, laboratóriumok kizárásával végezték, és nem használták ki kellően a helyi egészségügyi személyzetet.

Az ellenzék árnyék egészségügyi minisztere természetesen a kormány tagjainak óriási hibáról beszél, amiket a jelentés feltárt. A figyelmeztetésekre elbizakodottan reagáltak, az ilyen viselkedést leginkább a hibák feltárása előzheti meg. Egy volt konzervatív miniszter szerint a kormány tagjai nem hivatkozhatnak pusztán arra, hogy a tudományos tanácsadók javaslatait követik, amit 2020-ban hallhatott tőlük a nép. A tudomány nem produkál fekete-fehér igazságokat, míg például a korlátozásokról szóló döntés egyértelmű, amiért a minisztereknek kell vállalniuk a felelősséget.