„A Krím nem kevésbé fontos Oroszország biztonsága szempontjából, mint Grönland az Egyesült Államok számára” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Az onet.pl szerint azt is elmondta,

Oroszország figyelemmel kíséri a Grönland körüli fejleményeket, de „semmi köze ehhez az ügyhöz”.

Kapcsolódó

Amikor az orosz külügyér az Egyesült Államok Grönland elfoglalására irányuló szándékáról beszélt egy sajtótájékoztatón, összefoglalta Oroszország 2025-ös diplomáciai tevékenységét.

Elmondása szerint nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország vagy Kína fenyegetést jelentene Grönland számára. „Nem kétlem, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben tisztában van azzal, hogy Oroszországnak és Kínának nincsenek tervei Grönland elfoglalására. A nyugati közgazdászok és politológusok már cáfolják [ezt az állítást]” – mondta az orosz politikus, aki újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, nem látja a feltételeket egy esetleges kölcsönös segítségnyújtási megállapodás megkötéséhez Grönlanddal és Izlanddal.

Trump külpolitikájában lát némi ellentmondást

Lavrov úgy látja, „a grönlandi vita a gyarmati korszak örökségének része”. Hozzáfűzte: „Csak a 20. század közepén írtak alá egy megállapodást, amelynek értelmében a sziget Dánia részévé vált, már nem gyarmatként, hanem az Európai Unióval társult területként” – jelentette ki, bár elismerte,

ellentmondást lát a Trump-adminisztráció intézkedéseiben a nemzetközi biztonság biztosításának kérdései és a nemzetközi joghoz való hozzáállása tekintetében.

Így az amerikai elnök kijelentését érdekesnek találja, miszerint nem érdekli a nemzetközi jog és a nemzetközi színtéren minden viselkedési normát a saját erkölcsisége határoz meg.

Emellett Lavrov kitért az Egyesült Államok által lefoglalt Mariner tanker esetére is , mondván, hogy annak lefoglalása csak egy példa a „nemzetközi jogot próbára tevő” cselekménysorozatra, és az 1982-es Tengerjogi Egyezményről egy esetleges összeülést és megállapodást tanácsolt.

Üdvözli, hogy a Mol bevásárolta magát az olajcégbe

A Reuters azt írja, az orosz külügy vezetője azt is kijelentette, elégedett a Mol és a NIS közti alkuval, szerinte ez kedvező, Oroszország jól járt az olajcég eladásával.

A szerb energiaügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy megállapodott a Mol és a többségi tulajdonos orosz Gazpromnyefty a Naftna Industrija Srbije (NIS) szerb olajvállalat adásvételéről. Jelezte, a jövőbeni adásvételi szerződésnek részesei lehetnek az Egyesült Arab Emírségekből származó partnerek is. Bár nem nevezte meg, itt vélhetően az arab olajóriásra, az Abu Dhabi National Oil Company (ADNOC) nevű vállalatra gondolt a miniszter.

A Gazprom-csoport különböző érdekeltségeinek jelenleg 56,15 százaléka van a cégben, ezt vásárolja meg a Mol, míg a szerb állam 29,9 százalék felett diszponál, a maradék részvény pedig jelenleg kisebbségi tulajdonosoknál van. 

Grönland árnyéka: milyen kártyák vannak az Európai Unió kezében és hogyan jön ide Ukrajna?

Grönland mára a kereskedelem, a globális pénzügyi rendszer és a geopolitikai biztonság metszéspontjába került, ahol az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint az EU komoly ütőkártyákkal rendelkezik, de az ár, amelyet fizetnie kellene értük, akár Ukrajnán keresztül is visszaüthet. Részletek >>>