Svájcra figyel az egész világ ezekben a napokban, de kivételesen nem az alpesi táj, az ínycsiklandó csokoládék vagy éppen a patinás luxusórák miatt. Hétfőtől péntekig Davos ad ugyanis otthont a hagyományos, immár 56. Világgazdasági Fórumnak, ám az esemény aktuális mottója, a „párbeszéd szelleme” egyedi fénytörést kap, ismerve a kiélezett geopolitikai és üzleti környezetet.

A szervezők szándéka ezzel együtt töretlen a nemzetközi együttműködések hangsúlyozása iránt, igaz, a diplomáciai keretekkel együtt a kelet-svájci turistaközpontban már most sincs hiány kemény csatákban a világgazdaság aktuális kihívásait és trendjeit elemezve.

Kapcsolódó

Geopolitika és világgazdaság

Összesen 130 országból 3000 résztvevőt várnak. Rekordszámú, 400 vezető politikus van jelen idén Davosban, köztük 65 állam- és kormányfő, beleértve hat G7-vezetőt. Az üzleti szféra krémjét csaknem 850 globális vezérigazgató és elnök képviseli, de ott van mintegy 100 neves startupper is a technológiai ipar legkülönbözőbb színtereiből. A találkozó vezérfonala az innováció és a technológiai fejlődés példátlanul gyors üteme, amelyről az ipar és a tudomány legfontosabb szereplői tanácskoznak. Több mint 200 ülést tartanak öt nap alatt.

Fókuszpont idén a geopolitikai fragmentáció és gazdasági versengés kérdése, ami azért is izgalmas, mert az amerikai-európai, illetve kínai gazdaságpolitikai irányok eltérései felerősödtek, különösen a kereskedelem és a vámpolitika terén.

A növekedési veszélyek kivesézése is Davos hangsúlyos 2026-os pontja, mert bár a világgazdasági bővülés üteme erre az évre mérsékelt, de stabil maradhat, a globális kockázati térkép — inflációs nyomás, eszközár-buborékok, geopolitikai konfliktusok — erős nyomást gyakorol a GDP-re. 

Ugyancsak slágertéma a mesterséges intelligencia hatására átalakuló munkaerőpiac, asztalra téve a lehetséges „AI-jövő forgatókönyveket”, különös tekintettel a technológiai előnyök és társadalmi eltolódások közti feszültségekre. Emellett számtalan kérdéskört nyit ki az 56. Világgazdasági Fórumon az is, hogy a nemzetközi kereskedelmi hangulat feszültebb, mint az utóbbi időszakban bármikor, részben a vámtarifák lehetséges szélesebb alkalmazása miatt, ami szemben áll a hagyományos multilaterális rendszerrel. 

Mi a tét Davosban?

A legkevésbé sem túlzás azt állítani, hogy a 2026-os Davos fontosabb, mint egyszerű éves globalista meeting. Három téma miatt ez különösen igaz:

  • Geopolitikai irányvonal: az USA és Európa közötti gazdasági és politikai viszony irányát jelentősen befolyásolhatja a fórum, különösen – a Venezuela után a Grönland feletti ellenőrzést célba vevő – Donald Trump amerikai elnök üzenetei és politikai céljai révén, ide értve a külkereskedelmet, a vámtarifákat és a NATO-kapcsolatokat.
  • Nemzetközi gazdasági együttműködés: Davos is hűen tükrözi, hogy mennyire változóban van a globalizációs konszenzus, a svájci szanatóriumi WEF-barlang a multilaterális együttműködés visszaszorulása és a geopolitikai versengés erősödése közti választás összegző helye lehet. 
  • Befektetői és piaci várakozások: A felfokozott várakozások miatt a fórum erőteljesen hat a piaci hangulatra és akár a rövid távú tőzsdei volatilitásra is, különösen azokban a szektorokban – mint például technológia, kereskedelem, pénzügyi szolgáltatások – amelyek a geopolitikai bizonytalanságokra érzékenyek. 

Donald Trump jön, lát és győz?

Donald Trump szép gesztusnak nevezte, hogy Maria Corina Machado venezuelai ellenzéki politikus neki adta a Nobel-békedíját, kritikusai szerint a közelgő észak-amerikai labdarúgó vb-re való tekintettel az USA elnöke Cristiano Ronaldo valamelyik Aranylabdájára is rátenyerelhetne. Svájcba azonban nem efféle skalpokért megy Trump, akinek az idei davosi szerepe az elemzői várakozások szerint nemcsak kulcsfontosságú, hanem potenciálisan destabilizáló is lehet.

Eleve komoly üzenetértéke van annak, hogy hat év után újra személyesen vesz részt Trump a Világgazdasági Fórumon, ahol minden bizonnyal nagy hangsúllyal kommunikálja az USA gazdasági narratíváját (America First Trade).

Sajtóbeszámolók szerint az amerikai elnök érkezése feltételeként bizonyos társadalmi-klímavédelmi témák háttérbe szorítását kérte a WEF szervezőitől, amit az agenda módosítása sem cáfolhat.

Donald Trump jelenléte egyben feszültséget generál a transzatlanti kapcsolatokban, ami egészen odáig vezetett, hogy néhány európai delegáció – így például a dán – részvétele is kétségessé vált. A globális médiavisszhangban Trump politikája nem csak gazdaságpolitikai, hanem geopolitikai kérdésekben is reflektorfénybe kerül — beleértve a Grönland körüli vitát és vámok bevezetésének lehetőségét.

Ami biztosan az asztalon van: az USA elnöke nyolc európai országra10 százalékos vámot vetne ki Grönland miatt, a tarifa június 1-től pedig 25 százalékra emelkedne. A „feketelistán” szerepel Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Hollandia és Finnország is.

Kockázatok és mellékhatások – élet Davos után

Az élet megy tovább 2026. január 19-23-i időszak után is, de az 56. Világgazdasági Fórum kétségkívül hatással lehet a geopolitikára és a világgazdaságra is. Rövid távon a fórum üzenetei és persze Trump lépései alakíthatják, formálhatják a tőkepiaci bizalmat, különösen a nemzetközi kereskedelmi politikák bizonytalansága miatt.

Ugyanígy ismét reflektorfénybe kerülnek a nemzetközi intézmények – úgy mint az IMF vagy a Világbank – összefüggésben a hagyományos multilaterális keretrendszer már említett kihívásaival.

Kicsit messzebbre tekintve, ami a big picture-t illeti, középtávon a fórum kimenetele befolyásolhatja a globális gazdasági együttműködés dinamikáját, különösen a kereskedelmi és technológiai versenyben, ennek a mágikus háromszögnek az USA, az EU és Kína a csúcsai. Továbbá a geopolitikai kockázatok — háborúk, tariffális eszkaláció — integrálódhatnak a makro- és strukturális elemzésekbe, alakítva a nemzetközi beruházási döntéseket. 

A dollármilliárdosoknak nem lehet okuk a panaszra

Davos előtt hozta nyilvánosságra az Oxfam, hogy a világ dollármilliárdosainak vagyona 16 százalékkal nőtt tavaly, háromszor gyorsabban az elmúlt öt év átlagánál. A milliárdosok vagyona tavaly 2500 milliárd dollárral, 18 300 milliárd dollárra nőtt. Közben az emberiség legszegényebb fele – számuk 4,1 milliárd főre tehető – nagyjából ugyanekkora vagyonnal rendelkezik.

A dollármilliárdosok száma tavaly először haladta meg a háromezret, és a világ leggazdagabb embere, Elon Musk lett az első, akinek a vagyona elérte az 500 milliárd dollárt. 

A 2500 milliárd dollár elegendő lenne a mélyszegénység 26-szoros felszámolására világszerte. Az ENSZ módszertana szerint a mélyszegénység a 2021-es vásárlóerő-paritáson számított napi 3 dollárnál kevesebb személyenkénti jövedelmet jelenti. A Világbank szerint a világ népességének körülbelül 10 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.