Mongólia az év elején támogatásért fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), miután drasztikusan visszaestek az országban a külföldi befektetések, zuhantak a nyersanyagárak és visszaesett a szén iránti kereslet.

Mostanra azonban némileg kedvezőbbé vált a helyzet amiatt, hogy Kína leállította a szénvásárlást tradicionális szállítójától, Észak-Koreától és ezért alternatív beszerzési forrás után kellett néznie Pekingnek.

Kapcsolódó

A Kínával szomszédos Mongóliának kapóra jött az eset és Észak-Korea helyébe lépett. Mongólia az idei első öt hónapban 1,01 milliárd dollár értékben exportált szenet, ami 4,6-szorosa az egy évvel korábbinak.

A szénkivitel jelentős bővülésére Mongólia külkereskedelmi többlete 69,5 százalékkal nőtt a május végével záródott öt hónapban és elérte az 1 milliárd dollárt. A legfrissebb kínai adatok szerint Mongólia lett Kína második legnagyobb szénszállítója. Mongólia az idei első négy hónapban 11,7 millió tonna szenet exportált Kínába.

A Kínába irányuló mongol szén átlagára áprilisban 66 dollár volt tonnánként, ami duplája a tavaly április árnak. Kína a jóval távolibb Ausztráliától is vásárol szenet, lényegesen magasabb árért, tonnánként 122 dollárért.

(A szénfelhasználással kapcsolatos iparági jóslatokról itt írtunk.)

Jelentősen befékeztek

Mongólia gazdasága hat éve még a világon a legnagyobb ütemben, 17,3 százalékkal bővült, főbb exporttermékei, a szén és a réz iránt azonban azóta megcsappant a külföldi kereslet, miközben jelentősen visszaestek a külföldi befektetések.

Tavaly a mongol hazai össztermék (GDP) 1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi 2,4 százalékos bővülés után. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint idén a mongol GDP 0,2 százalékkal zsugorodik.

Nemzetközi hitelezők egy csoportja, köztük a IMF, 5,5 milliárd dollár pénzügyi támogatást hagyott jóvá Mongóliának a gazdasági reformok támogatására május végén.

Az IMF 434 millió dollárral járul hozzá a pénzügyi csomaghoz, amelynek az összeállításában részt vett még az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB), a Világbank, Japán, Dél-Korea és Kína is.

Az ADB, Japán és Dél-Korea együtt mintegy 3 milliárd dollár hitelt nyújt, a kínai jegybank pedig három évre meghosszabbította a közel 2 milliárd dollárról szóló devizacsere- (swap) megállapodás hatályát.

A támogatásnak az a célja, hogy segítsenek átalakítani a gazdaság szerkezetét, csökkentsék a bányaipar túlsúlyát, amely jelenleg az ország kivitelének 90 százalékát adja.