A tavalyi adatok szerint az unióban a gyermekek negyedét fenyegeti a szegénység, a perifériára sodródás veszélye, így számos családban jelent gondot a legkisebbek étkeztetése (is). A helyzetet súlyosbítja, hogy infláció sújtja szinte a kontinens egészét: a reálbérek az utóbbi időben jelentően csökkennek az uniós országok többségében. Az alacsony jövedelmű háztartások most ráadásul jóval nehezebben birkóznak meg a megélhetési válsággal.

Ehhez képest az Európai Unió 27 tagállama közül mindössze ötben biztosítanak teljes körű ingyenes intézményi étkeztetést bizonyos korosztályok számára. A többi uniós állam jellemzően ott ad térítésmentes menüt, ahol ezt a család anyagi helyzete indokolja.

Bár a britek hivatalosan már nem a közösség tagjai, Londonban közel 300 ezer általános iskolai diák részesül ingyenes iskolai étkezésben az idei tanévben. Tavaly az ország egészében 2,16 millió tanuló juthatott ingyen ételhez az iskolákban, ami a teljes tanulói létszám 23,8 százaléka. Míg 2023 januárjában 1,6 millió kisiskolás diákot tartottak nyilván ingyenes iskolai étkeztetésben részesülőként.

Az Egyesült Királyságban azok a gyermekek jogosultak ingyenes iskolai étkeztetésre, akik olyan háztartásban élnek, ahol a család éves, plusz juttatások nélküli, adózott jövedelme nem éri le a 8650 eurót.

Ahol bizonyos feltételekkel ingyenes a gyermekétkeztetés

Finnország, Svédország és Észtország a három legnagyvonalúbb uniós állam, ők ugyanis minden korosztály számára univerzálisan ingyenes étkezést biztosítanak. Finnországban ráadásul 1948-ban kezdődött az általános ingyenes iskolai étkezés biztosítása minden iskolába járó gyermek számára.

Utánuk következik a sorban Lettország és Litvánia, ahol az alsós diákok napi egy teljes értékű menüt ingyen kapnak, valamint néhány településen a felsős tanulók is. Litvánia 2020-tól már az óvodásokat is ingyen étkezteti.

Ezen túl az unió tíz tagállama az alacsony jövedelmű háztartásokból jövő, hátrányos helyzetű gyerekeknek biztosítja ingyen az oktatási intézményekben az ételt.

Cipruson például azok a gyerekek étkezhetnek az állam költségén, akik szegény családokból jönnek, menekültek, gyámság alatt állnak vagy tartós egészségügyi problémájuk van. Csehország az alacsony jövedelmű családok 5-13 éves gyermekei részesülhetnek az ingyenes menüben. Németországban a térítésmentes iskolai étkeztetés a szociális segélyprogram része.

Ebbe a kategóriába tartozik szintén:

  • Luxemburg;
  • Málta;
  • Portugália;
  • Szlovákia;
  • Szlovénia;
  • Spanyolország;
  • valamint Magyarország.

Magyarországon azokat az általános iskolásokat illeti meg az ingyenes iskolai étkeztetés, akik gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek vagy nevelésbe vették őket, illetve fogyatékosok intézményében helyeztek el.

Ahol nem a személy, hanem a régió számít

További tíz tagállamban azzal a logikával élnek, hogy az egyének helyett az egyes intézményeket, iskolákat célozzák meg. Ezen belül is a szegényebb régiókban találhatókat.

Ahol ez jellemző:

  • Ausztria;
  • Belgium;
  • Bulgária;
  • Görögország;
  • Franciaország;
  • Horvátország;
  • Írország;
  • Olaszország;
  • Lengyelország;
  • Görögország;
  • Horvátország;
  • Románia.

Franciaországban a 35 000 településből körülbelül 50 településen ingyenes az étkezés, a legtöbb háztartásban pedig a menzaárat a háztartás jövedelmétől teszik függővé. A helyi önkormányzatok a közétkeztetés finanszírozásához szintén állami támogatásban részesülhetnek. Belgiumban jelenleg kísérleti projekt zajlik a francia ajkú közösség körében, amely a leghátrányosabb helyzetű oktatási intézményeket célozza meg.

Dánia és Hollandia egyáltalán nem biztosít ingyenes iskolai étkezést a diákok számára. 

(via Euronews)

 

Durván drágulhat az iskolai menza, az önkormányzatokon is múlik a végösszeg

Most havi 20 ezer forintba kerülhet egy gyermek napi háromszori étkezése, vagyis a közétkeztetés még mindig a legolcsóbb megoldás, még. Szeptembertől még nem tudni, mi vár a szülőkre, ha mennek befizetni. Bővebben --->