A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház közgazdászai szerint a csütörtökön tapasztalt piaci hangulatjavulás arra a feltételezésre alapult, hogy a mentőcsomagról végül mégsem lesz népszavazás, és a jelenlegi - vagy még nagyobb valószínűséggel a következő, átmeneti - görög kormány elfogadja a múlt heti EU-csúcson született intézkedési terv feltételeit.

A ház szerint ez azt jelentheti, hogy csökkenhet a rendezetlen körülmények közepette bekövetkező görög fizetésképtelenség veszélye.

Mindazonáltal a népszavazási epizód által csak még tovább növelt bizonytalanság nem növelte annak az esélyét, hogy sikeresen összeállnak a Görögországnak szánt euróövezeti mentőcsomag alkotóelemei. A cég szerint különösen az tűnik most még kevésbé hihetőnek, hogy Kína a valutaunió megmentőjeként lép fel, hatalmas mennyiségű tőkét zúdítva a bajba került eurótagállamok kisegítésére szolgáló Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközbe (EFSF).

A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban a görögországi belpolitikai fejlemények elvonták a figyelmet a válság egy potenciálisan sokkal nagyobb horderejű fejleményéről, vagyis arról, hogy az euróövezeti vezetők a közös valuta születése óta először voltak hajlandók elismerni, hogy a valutaunióból "kifelé is vezet út".

A cég londoni szakértői idézik Nicolas Sarkozy francia elnököt, aki szerint "a kérdés az, hogy Görögország az euróövezetben marad-e ... ezt a kérdést a görög népnek kell megválaszolnia".

A Capital Economics szerint lehetséges, hogy egyszerű "fortélyról" volt szó a görög kormányfő által felvetett népszavazás eredményének befolyásolására, tekintettel arra, hogy a görög lakosság többsége változatlanul az euróövezeti tagságot pártolja.

Ez már egy másik eurózóna lehet

 

A görög távozás lehetőségének elismerése az euróövezeti vezetők azon nézetét is tükrözheti, hogy Görögország kilépése rendezett módon végrehajtható, úgy, hogy közben a valutaunió fennmaradó részét egyben lehet tartani - vélekedtek a Capital Economics londoni.

A ház szerint azonban a tény, hogy a görög távozás lehetősége ilyen nyíltan szóba került az "euróövezeti elit" részéről, mindenképpen "földindulásszerű" eltolódást jelent ahhoz a korábban széles körben vallott állásponthoz képest, hogy az "áthághatatlan" pénzügyi, mechanikai és jogi akadályok miatt lehetetlen az euró elhagyása.

Más nagy londoni házak - a Capital Economics elemzőihez hasonlóan - már jó ideje azt jósolják, hogy a versenyképesség helyreállításához szükséges kiigazításokat a bajban lévő valutauniós tagországok várhatóan nem lesznek képesek az euróövezeten belül végrehajtani.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - legújabb globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt most már 40 százalékosra teszi az euróövezet felbomlásának valószínűségét. Az EIU által a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyvek egyaránt elképzelhetőnek nevezik az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt is, hogy Németország dönt a távozás mellett. Az EIU szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené.