A statisztikai hivatal pénteken közölt adatai szerint a termelői árak tavaly novemberhez képest 3,3 százalékkal emelkedtek, miközben elemzők 2,2 százalékos növekedésre számítottak az októberben mért 1,2 százalékos emelkedés után. Éves összehasonlításban 55 hónap elteltével először szeptemberben emelkedtek a kínai termelői árak, mégpedig 0,1 százalékkal.

Havi összevetésben 1,5 százalékkal nőttek a termelői árak novemberben.

A fogyasztói árak éves összehasonlításban 2,3 százalékkal nőttek novemberben, alapvetően az élelmiszerek és az üzemanyagok erőteljes drágulása miatt. Elemzők 2,2 százalékra számítottak az októberben mért 2,1 százalékos éves növekedés után. Havi összevetésben 0,1 százalékkal kúsztak feljebb a fogyasztói árak. Elemzők is 0,1 százalékos növekedésre számítottak az októberi 0,1 százalékos csökkenés után.

A termelői árakat felfelé hajtották az ipari és bányászati túlkapacitások leépítését célzó és ezáltal a kínálatot szűkítő kormányzati intézkedések. Emellett az építőipar robusztus teljesítménye az acéltól kezdve a rézen keresztül a betonig és az üvegig minden alapanyag árát felveri.

Az infláció emelkedése egyaránt jelzi és elő is segíti, hogy javuljanak a vállalati szektor működési feltételei. A termelői árak emelkedése ugyanis nagyobb profitot, ezáltal a vállatok adósságának csökkenését eredményezi.

Kína vállalatainak összes adóssága 18 ezer milliárd dollárt tesz ki, ami a GDP 169 százalékára rúg. Túlnyomó többségükben az állami vállalatok fuldokolnak hatalmas hitelek fogságában.

Egyes elemzők ugyanakkor aggodalmukat hangoztatták amiatt, hogy a fogyasztói árak emelkedése csökkenti a háztartások megtakarításának értékét. A háztartások reálértéken számolt megtakarításai szinte egész évben csökkentek, és a reáljövedelmek is hanyatló trendet mutattak. Ez veszélybe sodorhatja azt a gazdasági modellváltást, amelynek értelmében az export helyett a fogyasztás lenne a kínai gazdasági növekedés egyik motorja.