Jogi megalapozatlanság miatt az Európai Unió Bírósága pénteki határozatában elutasította mintegy 1500 ember azon kártérítési keresetét, amelyet az Európai Bizottságnak a járművek szennyezőanyag-kibocsátásáról elfogadott rendelete számukra okozott - írja az MTI.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság egy 2016-os rendeletben meghatározta azokat a nitrogén-oxid kibocsátási határértékeket, amelyek nem léphetők túl a valós vezetési feltételek közötti kibocsátásra vonatkozó vizsgálatok során. A vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy a laboratóriumi vizsgálatok valós vezetési feltételek mellett is tükrözik-e a szennyezőanyag-kibocsátás tényleges mértékét, valamint fel kíván lépni az értékeket meghamisító szoftverekkel szemben.

Kapcsolódó

A bizottság határozatának megsemmisítését kérők úgy vélik, hogy a rendelet vagyoni kárt okoz a számukra a belélegzett levegő minősége miatt, valamint nem vagyoni káruk is felvetődik azon aggodalmukkal összefüggésben, amelyet saját magukért és a környezetükért éreznek, illetve azon félelmük miatt, hogy az uniós intézményekkel szemben  bizalmukat veszthetik a környezetkárosodás elleni elégtelen fellépés következtében.

A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék indoklásában azt írta, hogy az unió felelősségének megállapításához három együttes feltételnek kell teljesülnie:

  • egyrészt valamely uniós intézménynek olyan jogellenes magatartást kell tanúsítania, amely kellően súlyosan sért egy magánszemélyekre jogokat ruházó jogszabályt,
  • másrészt az állítólagos kárnak ténylegesnek kell lennie,
  • harmadrészt pedig okozati kapcsolatnak kell lennie az unió magatartása, valamint az okozott kár között.

A bizottsági határozat által okozott, a levegőminőség romlásához kapcsolódó kár mértéke nem kellőképpen bizonyított. Azon érzelmek pedig, amelyeket a keresetet benyújtók érezhetnek, nem képeznek megtéríthető nem vagyoni kárt - áll a döntésben.

A pénteki döntés nem érinti az uniós bizottság rendeletének jogszerűségének kérdését.

A kép forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.