Az OECD évente megjelenő egészségügyi panorámájában a járvány okozta krízis tanulságaival foglalkozik, ezek közül kiemeli, hogy az európai egészségügyi rendszereket olyan irányban kéne átalakítani, hogy jobban tudjanak reagálni a járvány hullámainak tetőzéseire.

A kórházi ágyak kialakításánál a tavaszi hullámban számos országban bevezetett, rugalmas megoldásokat (hagyományos ágyak átmeneti intenzív ággyá alakítása, betegek átszállítása, tábori kórházak) tartja az OECD követendő példának az ágyak számának állandó növelése helyett, ami költségesebb lenne.

Kapcsolódó

"A szakdolgozók hiánya a legerősebb hátrány, miután a szakképzett ápolók képzése több időt vesz igénybe, mint az átmeneti kapacitások létrehozása" - hangsúlyozza a jelentés.

Rövid távú megoldásként a szervezet az elsőként Franciaországban megvalósított, úgynevezett tartalékos listák létrehozását javasolja, amely bármikor lehetővé teszi kiegészítő szakemberek átmeneti mozgósítását, és a szakdolgozói hiány elkerülését. Ez a megoldás azonban nem menti fel az európai országokat az alól, hogy többet ruházzanak be az egészségügyi dolgozókba, akik "szélsőséges nyomás" alá kerültek a járványban - írta a jelentés.

Az OECD kiemeli, hogy azok az országok, amelyeknek a legjobban sikerült feltartóztatniuk a járványt, Norvégia és Finnország, "jobban fel voltak készülve hatékony szűrési programmal, a betegek ellátásával és a kontaktkutatással".

A szervezet azt is ajánlja a kormányoknak, hogy határozzanak meg a gazdasági termelés újraindulására korrekt módon végrehajtható stratégiákat annak érdekében, hogy ne legyen szükség több lezárásra.