Ciprus uniós offshore paradicsomként volt ismert, ezt a státuszát azonban az elmúlt időszakban több tényező is gyengítette. Nehézkessé vált, hogy a szigetország más országok adóalapjának elszipkázásából éljen meg.

Erről beszélgetett Kántor Endre gazdasági újságíróval Pogátsa Zoltán közgazdász a Pogi Podcast legújabb adásában. (Az előző podcastrészről pedig itt írtunk.)

Pogátsa Zoltán szerint négy dologra vezethető vissza, hogy Ciprus már nem a legvonzóbb ország offshore szempontból.

  1. Ciprus is azon országok közé tartozik, amely rosszul járt az euró bevezetésével. A közgazdász hangsúlyozta, az eurózónába való belépés nem feltétlen jelent előrelépést, ezt mutatja Görögország, Írország, Olaszország, Spanyolország, Szlovénia és a balti államok esete is.
  2. A brexit is rosszul jött nekik, mivel a britek kiemelt ügyfeleknek számítottak korábban.
  3. Az ukrajnai háborúra válaszképp bevezetett uniós szankciók pedig a másik fő ügyfélkör, az oroszok számára sem éri meg a ciprusi kitérő. Hogy az oroszok miként kerültek Ciprusra? A rendszerváltás után meggazdagodott oligarchák Vlagyimir Putyin orosz elnök elől a szigetországba menekítették vagyonukat. Pogátsa Zoltán kiemelte, a helyzet pikantériája, hogy sokak szerint maga az orosz államfő is kihasználta a ciprusi lehetőséget.
  4. A globális minimumadó, amelynek bevezetését 2022 végén hagyta jóvá az EU.

„Érdekes lesz megfigyelni, hogy a ciprusi gazdaság és a pénzügyi rendszer a jövőben mennyire roggyan meg attól, hogy a brit és orosz pénzek kevésbé lesznek jelen a szigeten” – fogalmazott a közgazdász.