Egyiptom felkérte a valutaalapot, hogy "nyújtson pénzügyi támogatás gazdasági programjához" és az alap "üdvözölte" a kérelmet. A megállapodás lehetőségének hírére közel 5 százalékkal szökött fel a kairói EGX 30 tőzsdeindex.

Az egyiptomi kormánynak a következő három évben mintegy 21 milliárd dollár többletforrásra van szüksége, hogy finanszírozni tudja az országot. A gazdaság erősen függ az idegenforgalmi bevételektől és a külföldi tőkebeáramlástól, ezek azonban a 2011-es megmozdulásokat követő politikai bizonytalanság és a sorozatos terrortámadások miatt erősen visszaestek.

A devizatartalékok 2011 óta 50 százalékkal csökkentek, és június végén már csak 17,5 milliárd dollárt tettek ki. A dollár árfolyama 13 egyiptomi fontra szökött fel a feketepiacon, míg a hivatalos jegybanki árfolyam 8,88 font. Elemzők szerint a helyzet a márciusi devalválás után kikényszeríti az egyiptomi valuta újbóli leértékelését, és legutóbb a jegybank kormányzója is azt mondta, hogy "a font megvédése súlyos hiba lenne".

Az IMF-megállapodás és a hozzá kapcsolódó gazdaságpolitikai feltételek erősíthetik a külföldi befektetők bizalmát és enyhíthetik a devizahiány okozta gondokat, de sok szakértő rámutat, hogy az IMF által bizonyára elvárt megszorító intézkedések a gazdaság gyors fellendülésének is gátat vetnek. Ráadásul újabb finanszírozási lyukat üthet, ha az Öböl menti országok úgy döntenek, hogy az alacsony olajár okozta költségvetési nehézségek miatt csökkentik az Egyiptomnak nyújtott segélyt.