Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az albán jogi bizottság pénteken jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely az 1944-1991 közötti időszakból származó összes korábbi kommunista állambiztonsági akta tartalmát elérhetővé tenné, de arról még nem jutottak konszenzusra, hogy pontosan ki és hogyan férhet majd hozzá ezekhez - írja az Euractiv.

Magyarországhoz hasonlóan Albánia is közel 50 éven át alatt volt kommunista diktatúra alatt, náluk a besúgó hálózatokat az állami hírszerzés, a Sigurimi felügyelte, aminek több ezer állampolgár kémkedett, és adott le jelentéseket barátaikról, kollégáikról, családtagjaikról. Az akták végre részletes képet adhatnak majd arról, hogy kik voltak kémek és milyen munkát végeztek pontosan.

Elfedett fenyegetés

A döntést Albánia szocialista képviselői is megszavazták, de arról egyelőre még folyik a vita, hogy minden közigazgatási intézménynek nyilvánosságra kell-e hoznia a Sigurimi dokumentumait, és az sem tiszta még, hogy minden személynek joga lesz-e másolatot kérni belőlük - vagyis a teljes mértékben oldják fel a titkosítás, vagy csak a nemzetbiztonságilag kényes esetek tisztázására.

Utóbbi szempontból a legfontosabb fejlemény, hogy az új törvény hatályon kívül helyezné azt a mentességet, amely megtiltja a korábban, a demokratikus átmenet korai szakaszában ellenőrzött köztisztviselők újbóli átvizsgálását. Ezek a múltbeli háttérellenőrzések sokak szerint hibásak voltak, és emiatt mai napig nem kizárható, hogy mai napig jelentő kémek maradtak magas pozíciókban. 

Az albán dossziéhatóság vezetője, Genta Sula szerint a Sigurimi 78 korábbi alkalmazottja dolgozik ma is állami intézményekben. Az ő aktáikat már átadták az érintett intézményeknek, de Sula azt mondta innentől rajtuk áll, hogy mit kezdenek az egyébként némileg hiányos információkkal.

Állam- és közérdek

Elmondása szerint rengeteg irat hiányzik az archívumokból, mivel szokás szerint itt is rendszeresen selejtezték az elvileg elévült iratokat. Azonba ezek között olyan is sok volt, amit nem történelmi, hanem operatív jelentősége miatt őriztek, és olyan emberek aktái is megsemmisítésre kerültek, akik politikai bűncselekményeket követtek el.

Az egykori albán kommunista párt bukása után több mint 6000 ember sorsa és holléte maradt tisztázatlanul. Legtöbbük feltehetően orosz börtönökben, vagy kényszermunkatáborokban vesztették életük.

Az Európai Bizottság 2021-ben megállapította, hogy egyelőre se erőforrás, se különösebb politikai akarat nincs az áldozatok hozzátartozóinak kompenzálásához, ezért az ügynökakták feltárásához hasonló konkrét intézkedéseket sürgetett.