A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely a világ 34 legfejlettebb gazdaságát tömöríti, az euróövezetről szóló jelentésében keményen bírálta a válság kezdete óta alkalmazott megszorító gazdaságpolitikákat, amelyeknek a növekedést visszavető, a válságot tovább élező és meghosszabbító hatásuk volt. Mivel a legfontosabb probléma a beruházások hiánya, a párizsi székhelyű intézmény azt javasolja, hogy a kormányok akár a stabilitási paktum szabályainak megsértése árán is, de növeljék a befektetésekre fordított állami kiadásokat.

Az OECD szakértői arra számítanak, hogy az EU gazdasága idén 1,8 százalékkal, jövőre pedig 1,9 százalékkal növekszik, míg az euróövezet GDP-je idén 1,6 százalékkal, 2017-ben pedig 1,7 százalékkal bővül.

A válságból a legrosszabb részt már maga mögött hagyta Európa, de még mindig sokkal többet kell tenni, hogy a minden európai polgár javát szolgáló robusztus fellendülésért - hangoztatta Ámgel Gurría, az OECD főtitkára a két tanulmányt bemutatóján.

A megfogalmazott ajánlások többsége úgy az uniót, mint az euróövezetet illetően egy pontban közös, abban, hogy kollektív cselekvést szorgalmaz az európai országok részéről. Az együttműködés hiányában Európa visszaesését kockáztatják, veszélybe sodorják a közös piac és a közösségi jog eddigi vívmányait, recesszióval és a foglalkoztatottság csökkenésével kísérve.

Az OECD szerint az elegendő költségvetési mozgástérrel rendelkező országoknak - különös tekintettel Németországra - az állami beruházások fokozásával kellene élénkíteniük a növekedést. Az állami kiadások növelése mellett szükség lenne a fiskális struktúrák széleskörű reformjára is a növekedés ösztönzésének érdekében.

A szakértők felvetették azt is, hogy az élőmunkát terhelő adókról a fogyasztásra és a tulajdonra kivetett adókra kell helyezni a hangsúlyt, mert azzal díjaznák a munkát és támogatnák a nagyobb egyenlőség megteremtését. Ezt a célt szolgálná az is, ha kiszélesítenék az adóztatás alá eső bázisokat az adókulcsok csökkentésének érdekében.

Az ECB-nek tovább kell lazítania monetáris politikáját, ha az infláció nem kezd el emelkedni, a kormányoknak pedig megoldást kell találniuk a pénzügyi stabilitást fenyegető és a hitelezést visszafogó nemteljesítő banki hitelek problémájára.

Szükség van további intézkedésekre az egységes piac elmélyítéséhez, különös tekintettel a munkaerő szabad áramlására, amely hasznos eszköz lehet a munkanélküliség csökkentésében és a termelékenység fokozásában. A belső mobilitást bátorítaná, ha enyhítenének a szolgáltató szektorokban az adminisztratív és szabályozási akadályokon és az országok egymás között felgyorsítanák a szakképzettség elismerését.

Az OECD szerint számos kockázat fenyegeti az európai országok gazdaságát. Ezek közül a legközvetlenebb és legsúlyosabb a Brexit, amely gazdasági bizonytalanságot, a kereskedelmi forgalom és a közvetlen külföldi tőkebefektetések visszaesését eredményezi. Ha Nagy-Britannia a közelgő népszavazás következményeként kilép az Európai Unióból, az 1 százalékpontot vesz el az európai GDP-növekedésből, és még öt év múlva sem heverik ki hatását.