Luka Katusic, a Horvát Környezetvédelmi Intézet munkatársa elmondta: a nagy sonkakagyló (Pinna nobilis) először Spanyolország déli partjainál kezdett kipusztulni, miután megtámadta egy kórokozó. A betegség nagyon gyorsan elterjedt a Földközi-tengerben. Horvátországban először tavaly májusban vették észre, hogy a kagylókkal történik valami, de akkor már az egész horvát tengerpartot érintette a fertőzés. Ott, ahol a kórokozó megjelent, a sonkakagyló-állomány száz százaléka elpusztult.

Zarko Jakovic, a pulai akvárium biológusa jelezte: tavaly mintegy háromszáz egyedet mentettek ki a tengerből és helyezték át őket a pulai akváriumba, ahol megpróbálták őket ellenőrzés alatt szaporítani, de mindössze harminc maradt meg belőlük. "Nagy valószínűséggel már fertőzöttek voltak, amikor hozzánk kerültek" - magyarázta a portál szemléje szerint.

A kórokozó ugyan inaktívvá válik, ha a tenger hőmérséklete 13,5 Celsius-fok alá esik, de a kagyló nem képes ilyen körülmények között ívni.

Kapcsolódó

Ahogy jelenleg a dolgok állnak, nagyon nehéz lesz megmenteni a sonkakagylókat, és már alig lehet élő példányokat találni - hangsúlyozta a szakember. Mint mondta, a sonkakagylók kipusztulásának súlyos következményei lehetnek az ökoszisztémára.

Egy felnőtt sonkakagyló több tíz liter tengervizet szűr meg naponta, ami hozzájárul ahhoz, hogy a tenger tiszta és átlátszó maradjon. Ez pedig megkönnyíti a napsugarak számára, hogy elérjék a tengerfenék füves részeit. Továbbá számos kisméretű organizmusnak adnak menedéket és otthont a kagylók.

A nagy sonkakagyló a Földközi-tenger öbleinek nyugalmas homokpadjain él, a sekély víztől egészen 50 méter mélységig. Az Adriai-tengerben a legnagyobb példányok átlagban 30-50 centisek, de 120 centire is megnőhetnek. A nagy sonkakagyló hegyes végével félig a homokba fúródik, számos bisszuszfonallal rögzíti magát, és táplálékát a vízből szűri ki. Szaporodásmódja más tengeri kagylóéval megegyezik. Olykor a sonkakagylóban is képződik gyöngy. Ez sötét színű, de ritkán tűzpiros is akad közöttük. Régebben úgynevezett tengeri selymet készítettek belőlük. Szimbiózisban él az ajtónálló rákkal, más néven kagyló-őrrel (Pinnotheres veterum).

A Pinna nobilis az 1970-es évektől védett Horvátországban.