István főherceg, Európa, Ritz, Angol királynő, Bristol, Carlton és a többi nagy hírű szálloda – a Duna-korzón és a Margitszigeten járunk, a Monarchia világvárosában. Az 1873-as városegyesítést követően Európa egyik leglátványosabban fejlődő városában a Duna-part is egyre hangsúlyosabb szerepet kapott. A folyó szabályozása mellett kiépítették a rakpartokat. Budapest ekkor a Monarchia, sőt a Duna egyik legnagyobb kikötője volt. A Duna-korzó épülő palotái között hamarosan pompás szállodasor nőtt ki a földből – ebből láthat most válogatást az, aki meglátogatja a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Duna-parti szállodákról szóló kiállítását. A hoteleket tablókon lévő fotókon lehet megcsodálni, a hozzá kapcsolódó egyéb dokumentumokkal: étlapokkal, menülapokkal vagy egy rendezvény hangulatos képével. A korai szállodák között megismerkedhetünk az Angol Királynővel, amelyet Deák Ferenc itt lévő lakosztálya miatt a „kiegyezés szülőházának” is mondtak egykor. A régi István Főherceg, ahol Mikszáth Kálmán is lakott és Gundel János készített neki palóclevest, ma is áll az Akadémia utca 1. szám alatt, bár régóta irodaépületként üzemel. Az Európában csodálatos bálokat rendeztek. A szállodák másik, legnagyobb csoportját a városegyesítés környékén építették. Pest első ötemeletes épülete volt a Grand Hotel Hungária, amely mellé épült sorban a többi: az akkori híres „Duna-parti szállodasor”. A fürdőszállodák legöregebbje a Császárfürdő volt és a Lukács. 1872-ben épült fel a ma is működő Margitszigeti Nagyszálló Ybl Miklós tervei szerint. A legfiatalabb, amelyben ma is megszállhatunk, az 1918-ban nyitott Gellért. A tablókhoz egy érdekes vitrin is kapcsolódik, mosdótállal, bajuszsütő vassal, csizmahúzóval.