Már a zsongítóan szép színes aktképek jelenléte a falakon is meglepő volt, de még érdekesebbnek bizonyult a történet, amely a festmények kapcsán derült ki. A ház, amelyben az étterem működik, egyfajta művészrezidenciának épült a huszadik század elején. Olyan hírességek laktak benne, mint Nowel Coward, Rudolf Valentino, később Paul Newman, Leonard Bernstein, Zubin Mehta, hogy csak néhány nevet említsek a hosszú névsorból, amelyet nyilvántart a história. Ami pedig a történetet számomra még érdekesebbé tette – miután a művészek sorra elköltöztek és az étterem pangani kezdett, sőt majd csaknem becsukott már –, a vendéglőt Láng György barátom mentette meg, ő vette át és formálta olyan vendéglátóhellyé, amely a hajdani budapesti café restaurantokat idézi küllemében, hangulatában. Azt szokták mondani valamikor, hogy „bennük a vendég jópolgári kosztot talál és olyan jól érzi magát, hogy csak rövid időre hagyja el törzsasztalát, amíg néhány órára hazalátogat”. Láng elképzelései azóta nemcsak megvalósultak, de jócskán túl is teljesültek. A vendéglő – amelyet jelenleg felesége, Jennifer vezet – valóban intim hangulatú café restaurant, azoknak az ínyenceknek a törzshelye, akik a szolid, házias, nem hencegő, „becsületes” kosztot kedvelik, egyszersmind azonban olyan társasági találkozóhely is, ahol a gazdasági, politikai körök és a művészvilág tagjai adnak egymásnak randevút. És itt kerül a képbe az Ilona torta. A „nemzetközi konyha” fogásai mellett, melyek az étlapon szerepelnek, jelen vannak a „Café des Artistes”-ben a régmúltat idéző „hazai” ízek is, amelyeket Láng emlékezetében magával hozott Magyarországról. Például az Ilona torta. A csodálatosan finom tortát – amely a New York-iaknak is kedvence lett – Láng édesanyja szokta megsütni hajdan a családnak, ünnepi alkalmakra. A csokoládés-mokkás töltelék íze, amely a kettévágott torta lapjai közé volt kenve, s amellyel a kész torta volt bevonva, elevenen élt Láng György emlékezetében még sok-sok év távolából is azután, hogy szülei Auschwitz poklában pusztultak el. Sok hiábavaló próbálkozás után végre egy titokzatos véletlen jóvoltából bukkant rá valahol az elsárgult, régi receptre, amelyen a torta egyetlen, hiteles készítésmódját jegyezte fel egy azóta elporladt kéz. Így került a torta receptje Székesfehérvárról New Yorkba, s nevezte el a Café des Artistes idővel híressé vált desszertjét édesanyjáról, Ilonáról fia, akit „a vendéglők mágusának” hívnak világszerte. Halász Zoltán Ilona torta Hozzávalók: 140 g félkeserű csokoládé, 225 g cukor, 6 evőkanál vaj, 8 tojás, különválasztva fehérje-sárgája, 225 g dió darálva, 2 evőkanál liszt, csipetnyi só, 1 teáskanál hideg víz, 2 evőkanál tört dió. A töltelékhez: 120 g félkeserű csokoládé, 60 ml erős feketekávé, 1/2 teáskanál instant kávépor, 2 tojássárga, 150 g vaj, 75 g vaníliás cukor. A tészta elkészítése: A sütőt 190 fokos hőmérsékletre előmelegítjük. Eközben a tűzhelyen, serpenyőben a csokoládét a cukorral és 60 ml vízzel folytonos kevergetés közben felmelegítjük (5-6 perc). Tovább kavargatjuk a mérsékelt lángon, míg sűrű folyadék lesz. A vajat a tojás sárgájával habosra keverjük. A csokoládét, darált diót, lisztet hozzáadjuk. A tojásfehérjéket a sóval és a hideg vízzel felverjük kemény habbá. Óvatosan a csokoládémasszához adjuk. Egy 7-8 centiméter mélységű tortaformát vajjal kikenünk, liszttel meghintünk. A felesleges lisztet kirázzuk belőle. A tésztát beleöntjük a tortaformába, majd az előmelegített sütőben 20-25 percig sütjük. Kivesszük és lehűlni hagyjuk. Elkészítjük a tölteléket: A csokoládéhoz adjuk a kávékat és néhány percig melegítjük, amíg a csokoládé teljesen felolvad és sima massza lesz belőle, majd lehűlni hagyjuk. Egy tálban a tojássárgákat, vajat, cukrot habosra keverjük, majd a csokoládémasszához adjuk és simára keverjük. A torta összeállítása: A lehűlt tésztát vízszintesen kettévágjuk. A töltelék kétharmadát az alsó lapra kenjük, erre illesztjük a tészta másik felét, majd a maradék krémmel a tortát bevonjuk. A két evőkanál tört dióval meghintjük. Tálalás: Hidegen, tortatálon szervírozzuk.