Nem csak a termésmennyiség okoz most csalódást sok termelőnek, hanem a piaci helyzet is – jelenti az Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), amely cselekvésre szólítja fel a politikai vezetőket, hogy mentsék meg a hazai termelőket.

Ha fontos a vidék, ha fontos az agrárium, akkor vissza kell szerezni az exportpiacainkat, likviditást kell biztosítani a termelőknek, minden eszközzel segíteni kell a túlélésüket

– közölte a MOSZ.

A termelési költség nőtt, a felvásárlási ár bezuhant

Miközben a termelési költségeik rendkívüli módon megugrottak, addig a termények felvásárlási árai az idei évben kevesebb mint a felére zuhantak. A gazdálkodók e miatt, még az átlagosnál jobb terméseredmények mellett is, csak veszteséget termelnek. Ez minden meghatározó növény esetén igaz.

A búzatermesztőknél – még átlag feletti termésátlag mellett is – a ráfizetés mértéke meghaladhatja a 100 ezer forintot hektáronként.

A hazai felvásárlási árak – melyek hosszú időn keresztül lekövették az európai tőzsdei árakat – idén elszakadtak ettől a trendtől, Magyarországon irreálisan alacsony, az uniós áraktól 30-40 százalékkal alacsonyabb árszintek alakultak ki.

Ráadásul még ezen az áron is alig van kereslet a hazai gabona iránt, az uniós piac telítődött az ukrán gabonával. Hiába nem lehet Magyarországra beszállítani búzát, a felvevőpiacainkra zavartalan az áruszállítás.

Hatalmas baklövés volt a kormányzat részéről a tavaly bevezetett export bejelentési kötelezettség, mivel akadályozta a piaci kapcsolatokat, a szerződések teljesítését. Ennek következtében pedig fontos piacokat vesztettünk, amelyeket a mai napig nem sikerült visszaszerezni

– hangoztatta a szövetség.

Pofátlanul olcsón adja a dinnyét a Penny, felháborodtak a dinnyetermelők és az agrárkamara

Alig kezdődött el a hazai dinnyeszezon, máris letörné az árakat az egyik külföldi tulajdonú üzletlánc. A termelői jelzések alapján a PENNY már ezen a héten olyan alacsony áron kínálná a magyar dinnyét, ami a termelési költségeket sem fedezi. Bővebben >>>

Ha nincs piac, nem lehet hol eladni a gabonát

Ha nem lehet eladni, raktározni kell, a raktárak egy része pedig már így is foglalt a tavalyról áthúzódó készletekkel, valamint az ukrán importtal. Most még van elég tárolókapacitás, de a napraforgó és különösen a kukorica betakarításakor már komoly logisztikai problémák léphetnek fel, ha addig nem sikerül a letárolt gabonafélék legalább egy részét értékesíteni.

A gazdák ismét rendkívül súlyos helyzetbe kerültek: a növénytermesztők jelentős hányada minden egyes hektár területén veszteséget termel.

Azok után, hogy a tavaly elszenvedett, mintegy 1000 milliárd forintos aszálykár mindössze 5 százalékát kompenzálta a kormányzat, most a MOSZ szerint ismét mostohagyerekként kezeli az agráriumot.

A kormány minden kis és középvállalkozás számára ez év végéig – a likviditási gondjaik enyhítésére – kedvezményes hitelkonstrukciót biztosított. Ez alól csak az agrárium a kivétel.

Sok – aszály sújtotta területen – gazdálkodó már a tavalyi év után is azon gondolkozott, hogy a területei egy részén nem termel, mivel nem látta biztosítottnak a befektetése megtérülését.

Az idei évben – a veszteségek finanszírozásának nehézségei miatt – még több termelő fogja feltenni magának azt a kérdést, hogy érdemes e egyáltalán termelni, ha munkája eredménye csak egy vaskos veszteség – értékelte a MOSZ.