Tegnap szír, iraki és afgán menedékkérő százai végső elkeseredésükben békés ülősztrájkot folytatottak. Bár szerencsére a demonstráció békésen végződött, ez az akció újra rámutatott arra az embertelen helyzetre, amit a magyar menekültügyi rendszer tudatos lebontása okozott. Magyarországon mára lényegében lehetetlenné vált, hogy az országtól védelmet remélő menekülők benyújthassák kérelmüket és azt a hatóság érdemben meg is vizsgálja - írta közleményében a Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezet.

Szemben az összes többi európai ország gyakorlatával, Magyarországon évek óta csak két határmenti tranzitzónában lehet menedékkérelmet benyújtani. 2018 januárjában a kormány önkényesen lecsökkentette napi 1-1 főre a tranzitzónában beadható menedékkérelmek számát. Ez 2019-ben tovább csökkent, napi átlagosan 0,6-0,6 kérelemre. Az egész évben összesen 394 menekülő számára engedélyezték csak, hogy egyáltalán benyújtsa a kérelmét (a legtöbben közülük nők és gyermekek). 2019 decembere óta a tompai tranzitzónába senkit sem engedtek be. Ennek a gyakorlatnak teljesen logikus, előre kiszámítható következménye az, ami csütörtök délután a tompai határátkelőhelynél kialakult - véli a civil jogvédő szervezet.

Kapcsolódó

A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint az ilyen helyzetek elkerülése érdekében haladéktalanul újra létre kell hozni egy hatékony, az európai normák alapján működő magyar menekültügyi rendszert.

Egy ilyen rendszer

  • szabályozott és ellenőrzött csatornákon keresztül beengedi a menedéket kereső embereket;
  • egy szakmailag felkészült, megfelelő forrásokkal ellátott hatóság révén gyorsan, de alaposan megvizsgál minden menedékkérelmet;
  • valóban védelmet nyújt a kínzás, üldöztetés, háború elől menekülő nők, férfiak és gyermekek számára;
  • gondoskodik a semmilyen védelemre vagy egyéb státuszra nem jogosult külföldiek emberséges visszatéréséről a származási országukba.