A digitális fejlesztések folytatása, a pénztári tagság és az öngondoskodás fontosságának megőrzése a legnagyobb kihívás, ami a pénztárak előtt áll a következő években - mondta Nagy Csaba, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) elnöke a Pénztárkonferencián tartott előadásában.

Magyarországon körülbelül kétmillió olyan önkéntes pénztártag van, aki számára kiemelten fontos a pénzügyi nehézségektől mentes időskor és az egészségmegőrzés anyagi feltételeinek biztosítása, az öngondoskodás.

2022. első félévében a pénztári befizetések összege és a belépők száma is emelkedett

- ismertette az adatokat Nagy Csaba. A közeljövő legfontosabb feladata az új tagok toborzása és a meglévő tagok kiszolgálása lesz.

Pénztárak eredményei
Nyugdíjpénztár2021. első félév2022. első félévVáltozás (százalék)
Taglétszám (millió fő)1,0641,0690,7
Vagyon (milliárd forint)16221531-5
Egészségpénztár2021. első félév2022. első félévVáltozás (százalék)
Taglétszám (ezer fő)9379642,9
Vagyon (milliárd forint)62,464,73,7
Forrás: ÖPOSZ

Az egészségpénztárak felpezsdültek

A nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban elmondta, a taglétszám minimálisan 0,4 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a pénztári vagyon 5,6 százalékkal csökkent, a munkáltatói befizetések 11 százalékkal, az egyéni befizetések pedig 8,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi időszakét.

A Covid-19 járvány serkentőleg hatott az egészségpénztárakra, az egyéni és a munkáltatói befizetések is emelkedtek. A tagok száma 2,9 százalékkal nőtt, a vagyon pedig 3,7 százalékkal emelkedett. A munkáltatói befizetések 7 százalékkal, az egyéni befizetések pedig 18,6 százalékkal múlták felül az egy évvel korábbi megtakarításokat.

De azért nem állunk túl jól,

- hívta fel a figyelmet Nagy Csaba, amikor a Pulzus Kutató szeptemberi közvélemény-kutatásának eredményeit mutatta be. Valamivel több mint ezer 18 év felettit kérdeztek meg arról, hogy melyek a legnépszerűbb megtakarítási céljaik:

Top 5 megtakarítási cél:

  1. A váratlan helyzetekre való felkészülés,
  2. Az egészségügyi kiadások,
  3. A saját lakás,
  4. A nyugdíjcél,
  5. A gyermek tanulmánya.

Egészségügy vs. lakás

Nagy Csaba kiemelte, 2019-ben, amikor legutoljára rákérdeztek a megtakarítási célokra, akkor is a váratlan kiadás volt, a legfontosabb cél.

Figyelemre méltó változás, ami valószínűleg a koronavírus-járványnak és a feltorlódott várólistáknak köszönhető, hogy az egészségügyi megtakarítási célok már második helyen szerepelnek, ez jelentős változás 2019-hez képest, amikor még a lakáscél szerepelt a második helyen.

Szintén fontosabbak lettek a nyugdíjcélú megtakarítások is, ezek korában még az ötödik, hatodik helyen szerepeltek, most pedig már a negyedik helyen állnak.

Érdekes, hogy a lakosság negyede, főleg az idősebbek számára a megtakarítás nem fontos. A megkérdezettek majdnem fele azért nem tesz félre, mert alacsonynak érzi a jövedelmét - derül ki a Pulzus adataiból.

Egészségpénztári és nyugdíjpénztári megtakarítása a megkérdezettek 65 százalékának nem volt.

Egészséggel kapcsolatos megtakarítása 12 százaléknak, nyugdíjcélú megtakarítása pedig a 18 év feletti lakosság 14 százalékának volt, és csak a megkérdezettek tizede rendelkezett mindkét megtakarítási formával.