A kormány részéről szintén nem készült eddig a foglalkoztatási és egyéb gazdasági hatásokat vizsgáló hatástanulmány, bár Székely szerint az is lehet, hogy a várható elbocsátásokat egyszerűen beárazták az intézkedések meghozásakor. A konföderáció az érintett cégekkel folytatott konzultációt követően egyelőre arról tud beszámolni, hogy a rezsicsökkentés hatására visszafogott beruházások elsősorban az ezek kivitelezésében közreműködő beszállítóknál vezetnek több száz fős elbocsátásokhoz, emellett eddig a GDF Suez tulajdonában lévő Duna-menti Erőmű gázüzemének leállítása miatti leépítés vált ismertté.

Az érintett energia, áram és vízszolgáltató cégeknél azonban a dolgozók is megérzik a rezsicsökkentés hatását - az országos átlagnál kisebb, vagy teljesen elmaradó idei béremelés, helyenként a cafeteria keretek év elejéig való visszamenőleges csökkentése is előfordult az elbocsátások elkerülése érdekében. A legnehezebb helyzetben a legkisebb, önkormányzati tulajdonú víziközmű cégek dolgozói vannak.  A hamarosan duplájára emelkedő tranzakciós adó további jelentős terhet jelent a vállalkozásoknak.

Az is nehezíti a foglalkoztatási hatások megítélését, hogy a gázkészülékek kötelező átvizsgálásával kapcsolatos jogszabály módosítás, ami a szolgáltatókra terheli ennek költségét, nem tér ki arra, hogy ezt csak szolgáltatók alkalmazottai, vagy alvállalkozók is végezhetik-e majd. A szakmai részletek tisztázása érdekében többször kezdeményeztünk egyeztetést Németh Szilárddal, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős országgyűlési képviselőjével, eddig nem érkezett válasz a megkeresésünkre, bár bízunk benne, hogy augusztusban, vagy szeptemberben mégis sor kerülhet erre - mondta az elnök.

A konföderáció szeretné elérni, hogy a rezsicsökkentés miatti esetleges leépítéseknél ismét lehessen egy, a korábbi korengedményes nyugdíjazáshoz hasonló foglalkoztatáspolitikai eszközt alkalmazni annak érdekében, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közeli munkavállalók ne az utcára kerüljenek, mivel így a végkielégítésre szánt pénzt akár az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő járulékok fizetésére is lehetne fordítani. Egy, a vegyipari cégek körében végzett felmérés szerint egyébként ezek a munkaadók kivétel nélkül élnének egy korengedményes nyugdíj-szerű konstrukció lehetőségével az idősebb, 55 év feletti dolgozóik esetében.