"A döntéssel a horvát kormány kizárólagos állami tulajdonban lévő vállalatoknak kedvez, és ezzel hátrányt szenvednek a privát cégek, amelyek közül soknak külföldi befektető a tulajdonosa" - áll a Külföldi befektetők tanácsának (FIC) közleményében. A testület hozzátette, nem hiszi, hogy ez lenne Horvátország érdeke hosszú távon.

A kormánydöntés jelentősen érinti a piaci versenyt; csökkenti a hatékonyságot, és korlátozza a fogyasztói jogokat. Az ilyen döntések rontják a befektetői környezetet Horvátországban, emiatt a külföldi vállalatok elgondolkodhatnak azon, hogy alternatív célországot keresnek a befektetéseiknek - fűzte hozzá a FIC.

A szervezet szerint "nehezen érthető", hogy a horvát kormány miért gondolja úgy, hogy HEP hatékonyabban tudná garantálni a biztonságos gázellátást, mint a területen többéves tapasztalattal rendelkező INA.

A horvát kormány február végén döntött úgy, hogy kiszervezik a gázellátást az INA leányvállalatától, és ezt a feladatot április 1-től három éven át a HEP fogja végezni. Az INA - amelyben a Mol magyar olajipari társaságnak 49 százalékos részesedése van - közölte: a változtatás évi 250-350 millió kunával (9-11 milliárd forint) csökkenti a vállalat eredményét.