"Szerencsés esetben augusztusban visszatérnek a turisták, de addig is bért kellene fizetni, ráadásul a válság utáni helyreállás két évig is elhúzódhat, vagyis nem lehet mindenkit egy egyszerű újraindítással visszavenni az állásába" - fogalmazott Népszavának az egyik, neve elhallgatását kérő piacvezető budapesti szálloda vezetőségi tagja. Noha a turizmus évek óta sorozatosan rekordokat dönt bevételeivel, nem általános, hogy nagy tartalékai legyenek a vállalkozásoknak.

"A bevételek jelentős részét valójában felemésztik a bérleti díjak, munkabérek, fenntartási költségek, és a szolgáltatások folyamatos fejlesztésének kényszere miatt is alacsony az a realizált haszon, amit tartalékképzésre lehetne felhasználni" - fogalmazott Tóth Roland, az Eventrend Group cégcsoportjának egyik vezetője annak kapcsán, hogy a sikerágazat egy hatalmas elbocsátási hullám elején tart.

Kapcsolódó

Egy neve elhallgatását kérő fővárosi szállodaigazgató egyenesen kétségbeejtőnek látja a helyzetet, ugyanis az eddig bejelentett állami mentőcsomagot szerinte nem tudja a szektor igénybe venni. "Az állami segítség egy vicc: mivel a bevételek nem 75, hanem közel 100 százalékát veszítjük el, forgalom hiányában pedig a csökkentett bért is nehéz kigazdálkodni, ráadásul az állam is csak a csökkentett bérhez járul hozzá" - mondta. A legtöbben inkább elküldik az embereiket, hogy maradjon likvid tőke az újrakezdéshez.

"Ha nem sikerül az államnak az ágazati szereplők között jó arányban szétosztani a támogatást, sorra mehetnek tönkre szállodák, akár a 80 százalékuk is lehúzhatja a rolót" - mondta a fővárosi szállodaigazgató. Hozzátette, hogy a külföldi tulajdonú szállodaláncok komoly előnyben vannak, ugyanis Németországban a terheik több mint 70 százalékát, Ausztriában akár 90 százalékát is átvállalja az állam.