Az MNKH működését alaposan ismerő forrás az Indexnek azt mondta, hogy a frissen alapított cég még tényleg annyira új volt, hogy akkoriban Skultéti egy sima gmailes mailcímről levelezett, és a cégben még munkavállalók sem voltak - a legrégebbi alkalmazottak 2013 május-júniusban érkeztek. Hogy pontosan mennyi pénz került a Quaestorhoz, azt nem tudható, az viszont a 2013-as költségvetésből kiderül, hogy az NGM-nél egy 3,15 milliárdos keretet különítettek el "Kereskedőház" elnevezéssel, és még 3 milliárdot "Keleti kapcsolatok bővítése" címén. A Quaestorhoz ezek alapján egy 3-6 milliárdos összeg érkezhetett - írja az Index.

Az NGM-et a szerződéskötés időpontjában már Varga Mihály vezette, miután Matolcsy Györgyből 2013. március 4-én jegybankelnök lett. Ennek ellenére a portál úgy tudja, hogy a döntés előkészítésében Vargának nem volt szerepe.

Kapcsolódó

Skultéti Vilmos
Kép: MTI

Ki is az a Skultéti Vilmos?

Az MNKH alapítását intéző Skultéti Vilmos elég régóta jelen van a kormánypárt környékén, nem az MNKH vezetése volt az első államigazgatási megbízatása. A villanyszerelő, angol szakos tanár és nottinghami okleveles ingatlan értékbecslő pályafutása kezdetén jellemzően a privát szférában tevékenykedett, egészen 1998-ig, amikor a kormányváltás után a Miniszterelnöki Hivatal kormány főtanácsadója lett. Matolcsy Györggyel legalább másfél évtizede kapcsolatban van, az első Fidesz-kormány gazdasági minisztere 2001. január 1-jétől nevezte ki a magyar kisvállalatoknak befektetőket, beruházásokat vadászó állami szervezet, az ITDH vezérigazgatójának.

Az Index forrása szerint az MNKH későbbi vezetői azért nem kérdőjelezték meg a Quaestor szerepét, mert a cég gyorsan és olcsón végezte a szolgáltatást, a kamatokat mindig időben fizette, az együttműködés flottul ment. Ettől függetlenül a Quaestor-vezér Tarsoly Csabával voltak összetűzések, de leginkább a Tarsoly érdekeltségébe tartozó orosz és a török kereskedőház miatt. A kereskedőház néhány esetben politikai nyomásra "választotta ki" stratégiai partnereit az egyes országokban lévő irodák üzemeltetésére.

Az MNKH vezetőinek március 5-én Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár jelezte, hogy ki kell venni a cég tőkéjét a Quaestortól, és másutt kell új értékpapírszámlát nyitni. Az MNKH ezután árajánlatot kért több pénzintézettől és az Államkincstártól is. Viszont nem maradt sok idő összevetni ezeket, ugyanis március 9-én hétfőn délután a Quaestor Hrurira - hamis - öncsődjéről szóló közleménye előtt pár órával az MNKH folyószámláján megjelent 3,8 milliárd forint. A pénz kivonására, a vegyes (rövidebb-hosszabb) futamidejű állampapírportfólió eladására csak a cég vezére, Kerekes György adhatott volna utasítást. Ráadásul csak írásban, a tulajdonosi közgyűlés hozzájárulása mellett. Az Index úgy tudja, ilyesmi egyáltalán nem történt, forrásuk szerint feltehetően a külügyből szóban, telefonon adhatták ki az utasítást a Quaestornak a pénz kiutalására.