Jelenleg 10 152 árufuvarozással foglakozó cég működik Magyarországon, ez 902-vel kevesebb, mint két évvel ezelőtt. Bár sok új vállalkozás is indul, de ezek nagy része már külföldi tulajdonban van - állították a napilapnak nyilatkozó fuvarozó vállalkozók. Egyre több uniós és úgynevezett harmadik országbeli versenytárs már nemcsak a nemzetközi fuvarok piacán van jelen, de a magyarországi belső piacon is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a logisztikai tortából.

Csakhogy ezzel nemcsak elveszik a magyar vállalkozásoktól a fuvarok egy részét, de a sofőrök után a közterheket sem Magyarországon, hanem az anyaországukban fizetik, mert nálunk a legmagasabbak a vállalkozásokat sújtó fizetési kötelezettségek. A hazai fuvarozói profit átlagosan 1-2 százalék. Ez is elenyészhet az üzemanyag árak, a karbantartási költségek növekedése, valamint a jövőre tovább dráguló útdíjak és a béremelések miatt. Ráadásul az elmúlt két évben a kötelező gépjármű-felelősség biztosítások az átlagos évi 300-400 ezer forintról 1-1,2 millió forintra emelkedtek - sorolták panaszaikat a fuvarozók.

Kapcsolódó

Az egyre elviselhetetlenebbnek érzett helyzet miatt szeptember elején a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozók Ipartestülete (NiT) azonnali 15-20 százalékos fuvardíjemelést követelt.

Ebből azonban nem sok valósult meg, mert főleg ha a kisebb, 1-20 kamionnal dolgozó vállalkozó emelné a díjait, a fehérorosz, török, szerb, de a román és a bolgár kolléga alánk ígér, ahogy egyébként ezt már most is teszi - mondta Ignácz József Péter, az MKFE elnökhelyettese. A nagyobb cégek közül több legalább részben el tudta fogadtatni a nagy megrendelőikkel a díjemelést.

Hiába a ma már 400-600 ezer forintos havi nettó jövedelem, egyre kevesebben választják az egykor kiváltságnak számító kamionozást. Bár a kormány 5 milliárd forinttal támogatott olyan képzést, ahol hatezren szerezhettek volna teherautóra és kamionra érvényes vezetői engedélyt, a létszámot sosem sikerült teljesen feltölteni, s akik sikeresen végeztek, a velük szerződést kötő cégeket hamar otthagyták a kétszer-háromszor magasabb béreket kínáló, szintén munkaerőhiánnyal küzdő nyugat-európai cégek kedvéért.