A bíróság ismertetése szerint arról döntött, hogy az Európai Unió piacára importálni nem szándékozott, harmadik országból származó áruk megjelölése során elkövetett hibák nem keletkeztetnek jövedékiadó-kötelezettséget. Egy harmadik országból, nem az unió piacára szánt áruk akkor is mentesülnek a vámfizetés alól, ha azokon téves vámtarifaszámot tüntettek fel - jegyezték meg.

A Schenker Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Kft. az Európai Unión kívülről származó és Ukrajnába szánt dohányszállítmányokat vett átmeneti megőrzésbe. Az árukat nem szándékoztak az unió területén forgalomba hozni, ezért utánuk nem fizettek vámot.

A szállítmányok a kísérő dokumentumaikban feltüntetett vámtarifaszám szerint leveles dohányt tartalmaztak, ami az uniós jövedéki szabályok szerint nem minősül jövedéki terméknek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szúrópróbaszerű ellenőrzés után azt állapította meg, hogy a szállítmányok nem leveles dohányt, hanem fogyasztásra kész és ezért jövedékiadó-köteles dohányvágatot tartalmaznak. A hibás árumegjelölés miatt a dohányt igazolatlan származású jövedéki terméknek minősítette a NAV, és jövedéki bírságot szabott ki a magyar szállítmányozó céggel szemben.

A cég azonban vitatja a NAV eljárásának jogszerűségét, mivel álláspontja szerint a hibás árumegjelölés önmagában nem teszi adókötelessé a nem az EU piacára szánt dohányterméket.

Ítéletében a bíróság megállapította, hogy az áru egyszerre áll nem adóköteles dohányhulladéknak, illetve adóköteles fogyasztási dohánynak minősülő elemekből, és a dohányhulladék jelenléte ellenére is összességében véve jövedékiadó-köteles fogyasztási dohánynak minősül.

Ugyanakkor áru az unió vámterületére történt beléptetésétől kezdve vámfelfüggesztési eljárás hatálya alatt állt, azaz nem került sor jövedéki termék importálására, ami a jelen ügyben kizárja a jövedékiadó-fizetési kötelezettséget.

Mindemellett a magyar bíróság feladata lesz annak elbírálása, hogy a pontos vámjogi besorolás helytelen feltüntetése okozhatta-e az érintett áru kivonását a vámfelfüggesztési eljárás alól. Ez esetben ugyanis a termék importálása állna fenn, ami jövedékiadó-kötelezettséget vonna maga után - tette hozzá az uniós bíróság.