A Zsolnay Zrt. korábbi felügyelő bizottsági elnöke az újság szerdai cikke szerint elmondta, hogy a cég megbízásából panaszt nyújtott be, és az ennek nyomán született ügyészségi határozat indoklása kimondja: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által vélelmezett költségvetési csalásnak "nem tárgyi bizonyítási eszköze a kényszerintézkedéssel érintett zrt.-nek mint gazdasági társaságnak a saját tulajdonában lévő árukészlete, amely a vonatkozó jogszabályok szerint elkobzásnak és vagyonelkobzásnak sem lehet a tárgya".

Ez azt jelenti, hogy a Zsolnay Zrt.-nél jogtalanul tartottak házkutatást, és teljesen megalapozatlanul foglalták le a múlt hónapban az árukészletét. A döntés ellen fellebbezni nem lehet, így az árukészlet bűnügyi zárlatát az adóhatóságnak fel kellett oldania - mondta az ügyvéd.

Kapcsolódó

Össztűz a Zsolnayra

A héten ismét támadásba lendült a Zsolnay kisebbségi tulajdonosa, a pécsi önkormányzat. Háromszáz millió forintos kártérítési pert indított a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-vel szemben a Fővárosi Törvényszéken egy 2014-ben történt vitatott ingatlanapport miatt - közölte Szabó Iván, az önkormányzat ügyvédje.

A manufaktúra jogtalannak tartja a lépést. Cséplő Petra, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra igazgatóságának elnöke - miután az MTI-től értesült a fejleményről - elmondta: az ügyben eddig semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett a céghez. A tőkeemelés miatt korábban indított perben első, illetve másodfokon is a Zsolnaynak adott igazat a bíróság, amelyet a Kúria harmadfokon megerősített. Cséplő szerint a szóban forgó ingatlant "a pécsi önkormányzat által javasolt" igazságügyi szakértő becsülte fel 305 millió forintra, hozzátéve, hogy ennek felülvizsgálatára a cég öt igazgatósági tagja közül senkinek sincs joga.