Idén felpöröghet az árufuvarozás is Debrecenben. A gyors ütemben fejlődő reptér mellett már évekkel ezelőtt elkészült egy intermodális raktárközpont, így lehetőség nyílik rá, hogy a repülőn érkező árukat vasúton vagy közúton szállítsák tovább. A közel 30 ezer négyzetméteres logisztikai bázist a reptér kisebbségi tulajdonosa a Xanga cégcsoport építette, mintegy 10 milliárd forintos befektetéssel.

Az alföldi városba költöző cégek közül elsősorban a gyógyszeriparban, az informatikában és elektronikában érdekelt külföldi vállalkozásoknak elsődleges érdeke a gyors áruszállítás, amelyre egyre nagyobb igény mutatkozik. Herdon István a Xanga Investment and Development Group első embere a Napi.hu-nak elmondta, hogy a logisztikai bázis eddig is 100 százalékos kihasználtsággal működött, de "földi oldali" bérlőkkel. A közelmúltban aláírták az első "légi" megállapodást, amely a terület 10 százalékára vonatkozik. Herdon meglátása szerint az elmúlt hónapokban fokozatosan nőtt az érdeklődés a cargo szolgáltatások iránt, így hamarosan beindulhat a rendszeres áruforgalom a reptéren.

Kapcsolódó

A várható igények kielégítésére máris egy 5000 négyzetméteres új épület tervezése kezdődött, ami azt is jelenti, hogy a cargo bázis növekedésével megugrik majd a reptér áruszállításból származó bevétele is.

A debreceni légikikötő üzemeltetését 2011-ben vette át a Xanga, akkor még jóval 100 ezer alatt volt az utaslétszám. Tavaly ez már 600 ezerre nőtt 2021-22-re pedig 1,5 millióra emelkedhet. A repteret üzemeltető cég a város többségi tulajdonában van, a cargobázis területet a város 99 éves időtartamra adta bérbe a cégnek. Itt a jelenlegi 29 ezer négyzetméteres logisztikai bázis közel duplájára nőhet - ez a tervek szerint 2025-re valósulhat meg. A repülőtér fejlesztéséhez jelentős forrást biztosít a kormány is. Az elmúlt években összesen mintegy 10 milliárdos támogatást kapott Debrecen a légibázis bővítésére és korszerűsítésére. Ebből  eddig többek közt gurulóutakat, tűzoltó laktanyát, utasforgalmi területet és új leszállító rendszert fejlesztenek.

A több mint 100 éves debreceni reptér valaha szovjet légibázisként működött. Területén közel 100 álcázott, földdel burkolt repülőgép hangár állt - ezek különlegessége az volt, hogy az épületen belül is begyújhatták a hajtóműveket, nem kellett ezért a betonra kigurulni a vadászgépeknek. A bunkerek negyede még most is áll, a többi már felszámolták. Egy-egy ilyen, vastag betonfalú "erődítmény" megsemmisítése 10 millió forintba kerül. A költségek fele viszont megtérülhet a beton bedarálásából és újrahasznosításából. A tervek szerint néhány bunkert repülési múzeummá alakítanak, ami azért sem lesz nehéz, mert a távozó szovjet katonák csapot-papot ledobva-otthagyva hagyták el a bázist.