A decemberi végi, január eleji látványos forintgyengülés, és magyar kockázati felár növekedése azt erőszakolta ki a kabinetből, hogy meghirdesse a nemzetközi befektetők felé a békülés politikáját - írja a Policy Agenda. Ennek részeként ismét felvették az IMF-fel a kapcsolatot, találkoztak külföldi befektetőkkel, sőt, még a Bankszövetséggel is megállapodást kötöttek, amelyben lényegében kimondták, hogy az egyoldalú kormányzati lépésektől eláll a kabinet, és konszenzusra épülő gazdaságpolitikára tettek ígéretet.

A kezdeti lépéseket azonban visszavonulás követte, az elemzőcég szerint ékes példa erre a telefon-, valamint a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének a módja. Ugyancsak ebbe az irányba mutat a múlt héten elindított gazdasági konzultáció, mely szerint a közműszolgáltatások terén újabb államosításokra is sor kerülhet a közeljövőben. Mindkét esemény arra utal, hogy a kabinet a népszerűségének megőrzése érdekében, és a költségvetési lyukak betömködése miatt visszafordult a gazdasági konszolidáció útján - írja Policy Agenda, majd hozzáteszik, hogy mindezt úgy, hogy az IMF-tárgyalások gyors befejezésének esélyét sem kínálja fel egyelőre a gazdaság megnyugtatására.

A kormány a társadalom számára is követett el érdeksérelmeket az elemző cég szerint, elég csak az oktatási és a nyugdíjrendszer (benne főként a rokkantnyugdíj rendszere) átalakítására gondolni. Egy kormányzati ciklus közepén, amikor a tervezett változtatások döntő többségén túlesett az aktuális kormány, olyan kormányzati szerepre lenne szükség, amely korrigálja a gyors változtatások során keletkezett hibákat, esetleg néhány társadalmi csoportnak engedményeket tesz - véli a Policy Agenda.

Szaporodó konfliktusok itthon és külföldön

A kormány az elmúlt két év stílusának és intézkedéseinek "köszönhetően" folyamatosan rontotta a nemzetközi megítélését. Ezt a problémát itthon választott politikai karakterként (kuruc ellenállás) mutatják be, miközben külföldön láthatólag mindent megpróbálnak a megkopott image visszaállítására. Erre szolgál a nagyköveteink aktivitásának fokozása, a kommunikációs célú amerikai körutak, nemzetközi ügynökségek alkalmazása - fogalmaz a Policy Agenda. Ezzel párhuzamosan a kormány nem tud kitörni abból a helyzetből, amibe sodorta magát, ezt mutatja az elemzők szerint, hogy továbbra sem javul a viszony a szlovák kormánnyal, az utóbbi hetekben pedig a román kormánnyal is kiéleződött a viszony.

A Policy Agenda szerint a kormány tovább erősítette azt a korábban kialakult karaktert, miszerint a kabinet nem tud és nem is akar senkivel konzultálni, döntéseibe senkinek sem enged beleszólást. Ez abban tükröződik, hogy bár az várható volt, hogy a parlamenti ellenzék felé látványos gesztuspolitikát nem fog folytatni a kormányoldal, de "meglepő módon" nem használta ki azt a lehetőséget sem, hogy némely kérdésben a civil szervezetekkel együttműködve hozzon meg döntéseket.

Nincs konszolidáció

Összességében a négy vizsgált szegmens egyikében sem valósult meg a politikai konszolidáció - vonta le a konklúziót az elemző cég. A mostani kormányzati személycserék ugyanakkor azt jelzik, hogy mégsem tett le a kabinet a konszolidációról, hiszen olyan frakcióvezetőt választottak Rogán Antal személyében, aki várhatóan nem folytatja a Lázár János által gyakorolt "erőpolitizálást". A mérsékelt hangvételű Varga Mihály pozícionálása pedig pozitív üzenettel bír a gazdaság és a külföldi partnerek számára, esetében az a kérdés, hogy ehhez mekkora mandátumot kap a miniszterelnöktől. A korábbi miniszterelnöki szóvivő más pozícióba való áthelyezése pedig az eddigi radikális kommunikációs stílust mérsékelheti.