A három évtizednyi, csaknem folyamatos növekedést követően 2022-ben mérséklődtek a kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások Magyarországon – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi évet összegző elemzése.

A közel 887 milliárd forint összegű ráfordítás folyó áron 2,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A K+F-ráfordítások GDP-hez mért aránya az előző évi 1,6-ről 1,3 százalékra csökkentek. Ugyanakkor azt az elemzésben kiemelik: a K+F-re fordított összegek mérséklődése, a kutatóhelyek számának csökkenése és a teljes K+F-létszám kismértékű emelkedése mellett koncentráltabb lett K+F tevékenység hazánkban.

Kapcsolódó

Bezuhant a kutatóhelyek száma

2022-ben a kutatóhelyek száma 20 százalékkal csökkent, a teljes kutatás-fejlesztési (K+F) létszám kismértékben 0,9 százalékkal emelkedett, a K+F-ráfordítások 2,3 százalékkal mérséklődtek, de a KSH szerint koncentráltabb lett Magyarországon a kutatás-fejlesztési tevékenység.

Innovációs stratégia

Ebből a mélyrepülésből ki kell lépni, éppen ezért nyár elején elfogadták a parlamentben Magyarország új innovációs stratégiáját, a Neumann János Programot. Ennek fókuszában az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll. A program megvalósítását szolgálja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap 2023. évi Programstratégiája. Ennek keretében idén 79 milliárd forint keretösszegű pályázati forrás nyílik meg innovatív projektek támogatására.

Így néztek ki a K+F-ráfordítások 2022-ben:

  • 72 százalékát, körülbelül 632 milliárd forintot a vállalkozási kutatóhelyeknél,
  • 16 százalékát, 138 milliárd forintot a felsőoktatásban,
  • 13 százalékát, 112 milliárd forintot pedig az államháztartási szektorba tartozó kutató-fejlesztő intézeteknél és egyéb költségvetési kutatóhelyeknél költötték el.

Tavaly közel háromezer kutató-fejlesztő hely volt, csaknem hattizedük a vállalkozási szektorban volt jelen. A KSH szerint a K+F-ráfordítások forrásainak szerkezete nagyjából a 2000-es évek közepe óta fokozatosan a vállalkozói finanszírozás irányába tolódott el.

Csökkent a kutatók száma is

A kutatás-fejlesztéssel foglalkozók összlétszáma közel 92 ezer főt tett ki, 74 százalékuk kutató volt. A belső létszám 73 ezer főt tett ki, és egy év alatt 4,5 százalékkal csökkent, ami főleg a vállalkozási szektorban és a felsőoktatásban realizálódott – derül ki a KSH adatsorából. A teljes K+F-létszám 46 százaléka, ezen belül az állományi foglalkoztatottak több mint fele (55 százaléka) a versenyszféra kutatóhelyein dolgozott.

A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó publikációs tevékenység keretében megjelent tudományos cikkek száma meghaladta a 40 ezret, kétharmadát idegen nyelven publikálták.

2022-ben a vállalkozásoktól származó ráfordítások összege (393 milliárd forint) 14 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a kutatás-fejlesztési tevékenység 44 százalékát ebből a forrásból finanszírozták.

A két évtizede még domináns államháztartási források 2022-re a K+F-ráfordítások 36 százalékát (315 milliárd forintot) biztosították. A külföldről származó ráfordítások összege több mint egyharmadával (37 százalékkal) emelkedett, aránya 14-ről 19 százalékra nőtt egy év alatt, e források döntő részét a vállalkozási szektorban használták fel.

A 2022. évi K+F-ráfordítások 0,6 százaléka a felsőoktatásból, 0,2 százaléka a nonprofit szervezetektől származott.

Az elmúlt években a műszaki tudományok területén emelkedett a legdinamikusabban a K+F-ráfordítások összege. 2022-ben az itt felhasznált pénzeszközök a teljes K+F-ráfordítás 57 százalékát adták.

A műszaki tudományokon belül:

  • a legtöbbet a gyógyszeripari (13 százalék),
  • a villamos-, elektronikai és informatikai mérnöki tudományok (14 százalék) területén fordítottak kutatás-fejlesztésre.

A második legjelentősebb tudományágat változatlanul a természettudományok képviselték, az itt folyó kutatásokra felhasznált összeg 196 milliárd forint volt és a teljes K+F szektorban 22 százalékos arányt képviselt.

Az orvostudományok területén felhasznált K+F-ráfordítás egy év alatt 37 százalékkal nőtt, így a teljes kutatás-fejlesztési ráfordításon belüli aránya 6 százalékról 8,4 százalékra emelkedett.

További három tudományterület együttesen mindössze 12 százalékát használta fel a nemzetgazdasági szintű K+F-ráfordításoknak: az agrár- és a társadalomtudományoké 4, illetve 5 százalék körüli arányt ért el, a bölcsészettudományoké pedig ennél is kisebb súlyú volt - derül ki a KSH összefoglalójából.

Kitörési pontokat keresnek

A Neumann János Program stratégiai vízióként határozta meg, hogy Magyarország 2040-re a Global Innovation Index (GII) alapján a világ legjobb 10, 2030-ra a világ legjobb 25 innovátor országa közé kerüljön.

A program kilenc intézkedési pontja:

  1. Nemzetközi pályára állítják a magyar kutatásokat;
  2. Piacra segítik a kiváló innovációs ötleteket;
  3. Fókuszba helyezik az innovációs befektetéseket – fókuszban az egészséges élet, a zöld átállás, a digitális átállás és a biztonság;
  4. Kiszámítható életpályát biztosítanak a magyar kutatóknak;
  5. Kedvezményt kapnak a magyar vállalkozások és feltalálók a szabadalmi eljárásokban;
  6. A szabadalom doktorit ér: ösztönzik az innovációs tevékenységeket a tudományos előremenetelben és a doktori képzésbe lépést;
  7. Elősegítik a kutatási eredmények hasznosítására létrejött vállalkozások forrásbevonását;
  8. Létrehozzák az egyetemek és a gazdaság együttműködési tereit, a tudományos és innovációs parkokat
  9. Magyar innovációk támogatása az egész Kárpát-medencében.

Ha az európai mérőskála szerint (European Innovation Scoreboard, EIS) nézzük, akkor pedig a jelenlegi 21. helyről 2030-ra 10. helyre kellene előrelépnünk, hogy legjobbak között szerepeljen Magyarország az innovátorok táborában.