Magyar Gáz Tranzit (MGT)  Zrt. nyitólapján azt írják, hogy "A magyar és a szlovák miniszterelnök kapcsolta össze a két ország földgázhálózatát" - mindezt 2014. március 28-i bejegyzéssel közli a cég, mintegy jelezve, hogy az elmúlt egy évben a látványos sajtótájékoztató ellenére semmi nem történt. A tudósítást már akkor is némileg árnyalta, hogy a cikk illusztrációjaként néhány, a Gödöllői-dombságban szétszórt üres csővezetéket sikerült lefotózni.

Pedig elvileg az északi gázvezeték az egyetlen érdemi biztostéka lenne a magyar földgázhálózatnak - ugyanis ez az a vezeték amelyen keresztül az orosz/ukrán import kiesése esetén nem csak orosz piacokról származó gázhoz juthatna Magyarország. A 1990-es években megépült ausztriai vezeték a szállítási irányban diverzifikációt jelentett, ám a szállítói piacban nem, ugyanis Ausztrián keresztül is orosz földgáz érkezik a magyar hálózatba. A szlovákiai földgázszállító vezeték magyarországi szakasza 92 km hosszú, kezdő pontja Vecsés, végpontja Balassagyarmat.

A földgázvezeték használatba vételét előbb 2014 őszére, majd 2015 januárjára ígérték. Az MGT Zrt. új tulajdonosának kijelölt Belügyminisztériumot vezető Pintér Sándor szerint a dolgok mostani állása szerint idén júliusban végre megindulhatnak a gázmolekulák az északi hátkeresztező vezetéken is - ez derül ki a parlament honlapján olvasható miniszteri írásbeli válaszból. A BM mostani közlése szerint a próbaüzem a jelenleg is zajlik, így most már 2015 júliusában végre megindulhat a kereskedelmi szállítás a vezetéken.

A beruházás fele részben (49,96 százalékban) uniós pénzből épülhet meg, erre  még a FGSZ Földgázszállító Zrt. (Mol-csoport tagja) és az szlovák Eustream s.a. összesen 30 millió eurós - mai árfolyamon számolva közel kilencmilliárd forintos támogatást kapott. Az uniós gázpiac diverzifikálása az egységes energiapiac (energiaunió) megteremtése az EU stratégiai célja ennek keretében osztottak jelentős támogatásokat 2010-ben az uniós országok között kapacitások kiépítésre, így lehet az uniós energiapolitika kedvezményezettje a magyar-szlovák beruházás.

Az MGT Zrt. száz százalékos állami tulajdonban van. A cég eredetileg a gázkereskedést is folytató MVM Magyar Villamos Művek Zrt. zöldmezős beruházásaként indult, ám az EU versenyjogi kifogásai miatt az állami gázkereskedő cégtől a gázszállító céget el kellett különíteni. Brüsszel elfogadta azt a kormányzati érvelést, hogy az NFM és a Belügyminisztérium két önálló entitás, így ha a két állami céget két különböző minisztérium felügyeli, az már veresnyjogi szempontokból nem aggályos: így került az MGT Zrt. a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumhoz.