A Napi Gazdaság csütörtöki cikke

Küzdelmes esztendőt tudhat maga mögött a 2011. március elsején meghirdetett Széll Kálmán terv (SZKT). A reformok kritikus tömegét tartalmazó ígéretcsomag arra volt hivatott 2011 tavaszán, hogy az Orbán-kormány határozott gazdaságpolitikai arcot alakítson ki a külvilág − elsősorban az Európai Unió és az akkor "nemszeretem" IMF − felé. A verbális fellépés sikeres volt: a 2011 áprilisában megszületett új konvergenciaprogrammal és a Nemzeti reform programmal kombinálva az SZKT hitelesnek tűnt a piaci elemzők és a befektetők szemében.

Már az első reakciók között ott volt azonban, hogy ez így túl szépen hangzik. A magyar kormány egyszerre akar megoldani olyan évtizedes problémákat, mint a kirívóan alacsony foglalkoztatás, az egészségügy elégtelen finanszírozása, a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága, a drága közösségi közlekedés, a munkaerő-piaci igényeket csak részben figyelembe vevő oktatás vagy a túl nagyra nőtt, nem hatékony állam. Eltelt egy év és a hibalistából látszik: a nagy problémák nem oldódtak meg, sok konkrét intézkedés azóta is késik. Az Összefogás az adósság ellen alcímet viselő SZKT pedig bízvást nevezhető sikertelennek, ha az utóbbi egy évet csak a GDP-arányos államadósság alakulása szempontjából vizsgáljuk.

Az a kormányzati állítás azonban igaz, hogy az SZKT a tervezett megtakarításokat nézve 83 százalékban már teljesült. Ahogy azt a nemzetgazdasági tárca a 2012. januárban publikált EDP-jelentésben levezette, összességében a tavaly márciusban eltervezett megtakarítás ekkora hányada beépült a 2012-es büdzsébe. Az igazi kérdés azonban 2013, amire az SZKT nem ad kielégítő választ.

Lehet azonban, hogy rosszul állunk hozzá, amikor azt nézzük, mi valósult meg az SZKT-ból − az már nem is igazán fontos. Ahogy azt Cséfalvay Zoltán, az NGM stratégiai államtitkára a közelmúltban megfogalmazta (Napi Gazdaság, 2012. február 13.): "A piac sztorikból él. Magyarországnak volt egy sztorija tavaszból: az SZKT. Ez egy jó történet volt. (...) Ősztől azonban új sztori jött. Az eurózóna válsága megnövelte a bizonytalanságot. Magyarországnak vissza kell térnie az első történethez és ezt ki kell egészíteni egy másikkal, amely visszahozza a bizalmat. Ez lehet az EU/IMF-hitel."