A KSH adatai szerint a társadalom alsó tizedében átlagosan 11 százalékkal nőtt az egy főre jutó nettó jövedelem (havi 29,1 ezerről 31 ezerre), míg a legjobban kereső egymilliónál 31 százalékkal (havi 237 ezerről 315 ezerre) - írja a G7 portál.

A legszegényebbek reálértéken tavaly még mindig nem kerestek többet, mint hét éve, hiszen csak az inflációval arányosan nőttek a jövedelmeik - jegyzi meg a cikk írója.

Kapcsolódó

Míg 2010-ben még a legszegényebb egymillió magyar egy főre jutó keresetének mintegy nyolcszorosát vitte haza a leggazdagabb egymillió, addig 2016-ra ez az arány közel a tízszeresére nőtt.

A jövedelemkülönbség nem a munkával megkeresett bér miatt nőtt. A legkevésbé pont a legszegényebb és a leggazdagabb tíz százalék munkából származó jövedelme emelkedett hét év alatt (28, illetve 26 százalék), a leginkább a társadalom közepe környéken emelkedtek a munkabérek.

Ha viszont az államtól érkező juttatásokat nézzük (társadalmi jövedelem), akkor elég sokkoló eredményt látunk: miközben a legszegényebb négymillió ember kevesebb segítséget kap az államtól, mint 2010-ben, addig a három legjobban kereső jövedelmi tizednél nőttek a leginkább az állami juttatások, a felső tíz százalék esetében 42 százalékkal. További részletek a G7.hu-n olvashatók.