A törvényi előírások felettébb szigorúak, és olyan cégekre is vonatkoznak, amelyekre első körben nem is gondolnánk, valamint hangsúlyosabb követelményeket támasztott a háborús helyzet is – mondta el a Napi.hu-nak a BDO Magyarország K-X Tanácsadó Kft. szakértője.

A hitelintézetek, a pénzügyi szolgáltatók, a virtuális fizetőeszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó cégek esetében sokan tudhatják, a pénzmosási törvény előírásai szigorú kötelezettségeket ró rájuk a bűncselekményekből származó vagyon, vagy akár  a terrorizmus támogatását elősegítő pénzeszközök pénzmosással történő legalizálásának kiszűrésével kapcsolatban. 

Deák Ivett azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény hatálya jóval szélesebb körre vonatkozik, ezt támasztja alá az alábbi hosszú felsorolás, amelyet azonban érdemes pontosan idézni, az érintett vállalkozások érdekében (lásd a cikk alján a keretes részt – a szerk.).

A teljesség igénye nélkül a törvény hatálya alá tartozik a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező társaságok közül az ingatlanforgalmazással vagy - hasznosítással foglalkozó cégek, az adótanácsadók, az adószakértők, a könyvelők és a könyvvizsgálók, az ügyvédeke és az ügyvédi irodák, a bizalmi vagyonkezelők és a székhelyszolgáltatók, a nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőket, és minden olyan árukereskedőt, aki hárommillió forintot elérő összegű készpénzfizetést fogad el.

A szakember hangsúlyozta: ez a szabály minden olyan árukereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra érvényes, mely nem egyetlen ügylet, hanem több, de egymással összefüggő ügyleti megbízás során éri el a fenti összeghatárt. Azaz, akkor is életbe lép a szabály, ha valaki csak egymillió forintot fogad el, négy különböző alkalommal, ám az ügyek egymással bizonyíthatóan összefüggenek.

A pénzmosási törvény hatálya alá tartozó cégekkel szembeni elvárás tehát nem csupán az, hogy ne keveredjenek ilyen (pénzmosással érintett) ügyletekbe, hanem elsődleges az, hogy kerüljék el még annak látszatát is, hogy pénzmosással érintett ügyfele van. Ezt pedig az ügyfelek átvilágítása során gyakorolt kellő körültekintéssel tudja kiszűrni. Másrészt pedig azt, hogy a efféle cselekmények gyanúja felmerül, akkor haladéktalanul értesítsék a hatóságot.

Mit tehet a gondos cégvezető?

A legelső lépés, értelemszerűen figyelni kell a pénzmosási törvény módosításait és az EU valamint az ENSZ BT által folyamatosan frissülő szankciós listáit, (utóbbiakról, és a háborús helyzetről még lesz szó – a szerk.), valamint rendelkezni kell a felügyeleti szervhez (jellemzően az a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája) szabályszerűen benyújtott és elfogadott, a hatályos jogszabályi előírásokat, valamint az egyedi arculatot is tükröző belső szabályzattal.

A vállalkozások a szabályzatot és a területért felelős személy bejelentését a cégkapun keresztül nyújthatják be, melynek elfogadásáról visszaigazolást kapnak. Ezt érdemes megőrizni, mert egy későbbi ellenőrzés során bizonyítékként szolgálhat a vállalkozás jogkövető magatartására. 

Annak a vállalkozásnak, amely a tényleges működését 2017. június 26-a előtt kezdte meg (vagyis az új pénzmosási törvény hatályba lépése előtt), a felügyeleti szerv által elfogadott alapszabályzattal és a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján módosított belső szabályzattal is rendelkeznie kell.

A belső szabályzatnak rendelkeznie kell arról, miképp is tartjuk nyilván az ügyfél, a partnercégek tényleges tulajdonosainak (tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazolása), vagy az ügylet során eljáró személyek, képviseletre jogosultak adatait, miképp világítjuk át őket és mily módon próbáljuk kiszűrni az ügyfél személyében, tevékenységében rejlő kockázatot

Gondot kell fordítani a kockázati besorolás kezelésére a belső kockázatértékelési szabályrendszerre, az adatok, ügyfelek nyilvántartására, és ezek visszakereshető dokumentálására, melyeket nyolc évig meg kell őrizni.

Arra a kérdésre, hogy nem kíván-e túlságosan sokat a törvény, a felügyeleti szerv a cégvezetőktől, a BDO Magyarország szakértője elmondta: valóban, a napi ügyviteli feladatok ellátása mellett sokszor tűnhet úgy, hogy nagy a feladat, sok az adminisztrációs teher, azonban a szerződések megkötése előtt lefolytatott partner-kontrollt (üzleti életben elvárt általános ügyfél ellenőrzést)a jogalkotó a pénzmosási ellenőrzéstől függetlenül is elvárja. Bár kétségtelen, hogy ez sokkal szűkebb körű és gyorsabban elvégezhető ellenőrzést igényel. 

Az adóhatóság pedig bármikor jogosult ellenőrizni, hogy a szolgáltató az adott ügylet megkötése előtt, az üzleti kapcsolat fennállása alatt, valamint (bizonyos esetekben) annak megszűnésekor megtett-e mindent a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló körülmények maradéktalan kiszűrése, feltárása és bejelentése érdekében. A belső szabályzat gyakorlatban történő alkalmazását is megvizsgálják, a törvény alapján jogosultak eljárni, és ezt el kell fogadni.

A 2022. év adatai

Elkészült a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodájának a 2022-es évre vonatkozó összesítése. Ebből kiderül a bejelentések száma tízszer annyi, mint a megindított eljárások száma.

Szolgáltatói bejelentések száma 15011

Az eljárás megindítására tett javaslatok száma 129

Bejelentések szolgáltatói megoszlása (Az első hét helyezett)

bank 10051, egyéb pénzügyi szolgáltató 2493, pénzváltó 641, székhelyszolgáltató 526, befektetési szolgáltató 238, biztosítási szolgáltató 130, szerencsejáték-szervező 93.

A szankciós listák

Ahogy az eddigiekből nyilvánvaló, a legfontosabb feladat az ügyfelek ellenőrzése, mindenekelőtt a tényleges tulajdonosok azonosítása. Ez azt jelenti, hogy a cégek által nyilvántartott ügyféladatokat minden esetben össze kell vetni azokkal a szankciós listákkal, amelyeket az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa tesz közzé a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések kapcsán.

Ezek a listák az Ukrajnában kitört háború előtt is léteztek, az események nyilván, csak bonyolították a céges kötelezettségek betartását,  hiszen a szankciós listák gyakran frissülnek és bővülnek, így szinte folyamatos készenlétet (monitoringozást) igényelnek a vállalkozások részéről.. A listákat legegyszerűbben a NAV a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda honlapján a kijelölt személy bejelentésekor kapott azonosító számmal történő regisztrációt követően tudja a vállalkozás lekérdezni. Ugyanez – regisztrációt követően – megtehető az Európai Unió és az ENSZ megfelelő oldalain is, ahonnan a frissített listák azonnali megküldését is kérhetjük, így naprakészen tarthatjuk nyilván ügyféladatainkat.

Egészen pontosan: meglevő ügyfeleik esetén a nyilvántartásba vett, míg új partnereik esetén a szerződés megkötését megelőzően bekért ügyféladatokat minden esetben össze kell vetni az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések folyamatosan frissülő szankciós listáiban szereplő adatokkal.

Arra a kérdésre, hogy mi a teendő akkor, ha egy ügyfélről kiderül, hogy felkerült valamelyik „feketelistára”, a szakértő elmondta, hogy ha egy szűrés során pénzmosásra utaló körülményeket tár fel a vállalkozás (pl.:irracionális kölcsön ügylet, offshore társaságok) vagyvalamelyik partnerről kiderül, hogy pénzügyi korlátozó intézkedések alanya vagy a szóban forgó szankciós listák valamelyikén szerepel, azt kötelező jelenteni, nem szabad kockáztatni. A mulasztás esetén a hatóság kőkeményen fog eljárni, a bírság felső mértéke – nem tévedés – akár 400 millió forint is lehet. És akkor még nem beszéltünk a Büntető törvénykönyvben szereplő törvényi tényállások megvalósításáról, az ezzel összefüggő büntetésről.

Végtelenül hosszú a sor

A 2017-es, többször módosított törvény hatálya tehát kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező hitelintézetre, pénzügyi szolgáltatóra, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra, nemzetközi postautalvány-felvételt és - kézbesítést végzőre.

Kiterjed ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre, könyvvizsgálói tevékenységet végzőre, könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőre, játékkaszinót, kártyatermet működtetőre, vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre.

És a sor csak folytatódik tovább: a kötelezettségek vonatkoznak a nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre, árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el, ügyvédre, ügyvédi irodára, európai közösségi jogászra, európai közösségi jogászi irodára (a továbbiakban együtt: ügyvéd), kamarai jogtanácsosra, közjegyzőre, bizalmi vagyonkezelőre, virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóra;

Végül kiterjed a letétkezelő pénztárca-szolgáltatóra, kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot, kulturális javak (műalkotások, régiségek) tárolásával vagy kereskedelmével szabad kikötőkben foglalkozó vagy közvetítőként szabad kikötőkben eljáró szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot és végül a székhelyszolgáltatóra.