A saját jogú nyugdíjas munkavállalónak nem kell járulékot, a munkáltatójának meg szociális hozzájárulási adót fizetnie.

A Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személynek nem kell a jövedelem után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4 százalék) és nyugdíjjárulékot (10 százalék) fizetnie. Ezáltal a munkaszerződéssel dolgozó nyugdíjasnak csak a személyi jövedelemadót (15 százalék) kell megfizetnie a bére után (ugyanúgy, mintha közérdekű nyugdíjas szövetkezet személyesen közreműködő tagjaként kapna díjazást) - írja a portálon Farkas András nyugdíjszakértő.

Kapcsolódó

Így a nyugdíjas munkavállaló nettó bére azonos feltételek mellett 14 százalékkal emelkedhet jövőre. (Cserébe viszont nem illeti meg e jogviszonyára tekintettel semmilyen társadalombiztosítási ellátás, köztük a nyugdíj melletti munkavégzés esetén egyébként járó nyugdíjemelés sem.)

A saját jogú öregségi nyugdíjast a Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatónak a nyugdíjas részére kifizetett bér után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a szocho törvény módosításáról szóló, elfogadott törvényjavaslat szerint. Vagyis az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú öregségi nyugdíjasok után a bérük összegétől függetlenül a munkáltatót teljes szocho-mentesség illeti meg.

Így jövőre már négy nyugdíjas kategóriára is kiterjed a nyugdíjast foglalkoztató szocho-mentessége:

  • a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas nyugdíjas vállalkozóra,
  • az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozóra, aki a rá irányadó  öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte,
  • a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjára, valamint 
  • új kategóriaként az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre.

Szűkül a nyugdíjnövelés lehetősége

Az a kereset, jövedelem, amely után a nyugdíjas nem fizet nyugdíjjárulékot, nem jogosít nyugdíjnövelésre sem. Az elérhető magasabb nettó kereset - amit a 10 százalék nyugdíjjárulék és a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék megspórolása eredményez - viszont nyilván vonzóbb, mint a nyugdíjnövelés (amelynek mértéke az éves bruttó - azaz nyugdíjjárulék alapját is képező - kereset 1/2400-ad része lenne).

Ha a nyugdíj melletti munkavégzés olyan jogviszonyban történik, amely esetében a kereset, jövedelem után fizetni kell a nyugdíjjárulékot, akkor a nyugdíjnövelésre való jogosultság változatlanul fennáll. Ilyen például a vállalkozói kivét vagy a megbízási szerződés alapján szerzett jövedelem - figyelmeztet a nyugdíjguru.hu.

Nem törölték el az éves összeghatárt

A nők kedvezményes nyugdíja mellett munkát végző hölgyekre vonatkozó éves keretösszeget nem törölték el. E korlátozás alapján a kedvezményes nyugdíj csak addig folyósítható a kereset mellett, amíg ez utóbbi éves összege meg nem haladja a mindenkori minimálbér 18-szorosát (idén 138.000 x 18 = 2 484 000 forintot), mert ha valamelyik hónapban a kereset meghaladná ezt az összeget, akkor a következő hónaptól az év végéig felfüggesztenék a nyugdíj folyósítását.

Csakhogy az éves keretösszegbe kizárólag azokat a kereseteket kell beszámítani, amelyek után a dolgozó nyugdíjas hölgynek meg kell fizetnie a nyugdíjjárulékot. Az új szabályok szerint viszont járulékmentes a munkaviszonyban saját jogú öregségi nyugdíjasként szerzett kereset, így a jövőben azt már nem kell beszámítani az éves összeghatárba. Vagyis az éves összeghatár lényegében elveszítette a jelentőségét - legalábbis a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek számára.

A szolgálati járadékosnak és a korhatár előtti ellátásokban részesülőknek változatlanul figyelemmel kell lenniük erre a korlátozásra.

Képünk forrása: Pixabay